Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. Lászlóról szóló írások
KISEBBSÉGI ÖNVÉDELEM CSEHSZLOVÁKIÁBAN... A csehszlovákiai magyarság teljes felszámolásának elképzeléseit végül az amerikai békeküldöttség vétója megakadályozta. A csehszlovák-magyar határok azonban nem változtak. Sem a magyar küldöttség által szorgalmazott kompenzációs területcsere-tervezetnek, sem pedig a Népi Szövetség népszavazásos határ-megállapítási tervezetének semmilyen esélye sem volt arra, hogy a békekonferencia munkáját meghatározó nagyhatalmak közül akár csak egy is felkarolta volna. Az egyoldalú transzferre vonatkozó csehszlovák követelés elvi elutasítása, a „népet földdel“ elv makacs hangoztatása azonban kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a békekonferencia a kérdés rendezését a két állam közötti megállapodásra bízta, ami az adott kiélezett helyzetben kétségkívül a magyar diplomácia alighanem egyetlen sikereként könyvelhető el. A BÍRÓSÁGI ÍTÉLET A Népi Szövetség tagjait a magyarországi Mindszenty-per közvetlen folyományaként 1949 tavaszán kezdték el letartóztatni. A Magyarországon tartózkodó Krausz Zoltánt és Varró Istvánt a Mindszenty-per anyagai alapján a magyar hatóságok tartóztatták le és adták át a csehszlovák hatóságoknak. Összesen 32 fő, köztük 20 katolikus pap és négy református lelkész ellen emeltek vádat, főként a köztársaság érdekeit sértő szervezkedés és idegen hatalmakkal való együttműködés vádjával. 1949. december 30-án tíz főt ítéltek el fegyházbüntetésre: Arany A. Lászlót mint a mozgalom vezetőjét 8 évi, Hentz Zoltánt, Hajdú Lászlót, Restály Mihály, Varró Istvánt és Krausz Zoltánt 6-6 évi, Mészáros Gyula öt évi, Vízváry László pedig két évi fegyházbüntetést kapott. A Népi szövetség tagjaival együtt ítélték el a mozgalomhoz nem tartozó, de ugyancsak magyarországi egyházi kapcsolatokat fenntartó Bokor Ferencet öt év fegyházra.7,1 A Népi Szövetség az. 1945-1948 között Csehszlovákia területén maradt magyar értelmiségi konspirativ csoportosulások között kétségkívül a legrendszeresebb és leghatékonyabb tevékenységet kifejtő mozgalomnak számított. A szeivezet egész Dél-Szlovákiát behálózó, papokból és diákokból álló hálózata alkalmasnak bizonyult arra, hogy igen rövid idő alatt hiteles információkhoz juttassa a Szövetség vezetőit, akik rövid úton adhattak átfogó képet a szlovákiai magyarok helyzetéről a felelős magyarországi tényezőknek. A Szövetség memorandumai, illegális sajtója pedig a kisebbségi magyar közösséget sújtó jogfosztó intézkedések idején közvetlenül módot adott az események feldolgozására, külpolitikai programelképzelések megfogalmazására és a kisebbségi közösség belső szolidaritásának ébrentartására. MELLÉKLET ÉSZAK SZAVA A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség időszaki közlönye, magyar nyomdatilalom miatt csak kéziratban jelenhet meg. Testvérem, vigyázz a besúgókra! 20. szám (a 17. szám újabb levonata) A reszlovakizáció! Július 1-jéig tartott a reszlovakizáció, vagyis a szlovák belügyminisztérium rendelte alapján a szlovák eredetűek visszatérése a szlovák anyatörzshöz, a Slovenská Liga falraga-26 ítélethozatal a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség tagjai ellen indított perben. Pozsony, 1949. December 30. Tóth László: „Hívebb emlékezésül...“, id. m. 255-277. 513
