Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. Lászlóról szóló írások
SZARKA LÁSZLÓ felvenni a kapcsolatot. Ugyanerre kérték a mozgalom vidéki csoportjainak tagjait és a nyugati csoport vezetőit is: „A Gyepű Hangja nyugati csoport lapjának figyelmét felhívjuk a névre. A szelleme határozottan demokratikus, de a nevet a nyilasok alaposan lejáratták. Ne haragudjatok, bizonyára elkerülte a figyelmeteket.“15 A két lap 1946 nyarán híven tükrözte a békekonferenciával kapcsolatos kisebbségi magyar reményeket. Az Észak Szava például a francia rádióra hivatkozva csupán két megoldást látott elképzelhetőnek a szlovákiai magyarok kérdésében: „1) Vagy biztosítani Csehszlovákia magyar kisebbségének az 1938 előtti összes jogát. 2) Vagy a Felvidéki Magyarországot (sic) területtel együtt lecsatolni. A kisebbségi jogok megadása a csehszlovák kormány politikájának teljes bukását jelentené. Félhivatalos szlovák küldöttség tapogatózott a magyar kormánynál és hajlandó volna a Léva-Losonc-Rimaszombat-Rozsnyó vonalról lemondani, ha Magyarország lemond a Csallóközről és Kassáról. A magyar demokrácia azonban igazának tudatában megy a békekonferenciára, mert látja, hogy a csehszlovák politika saját zsírjában már ropogósra sült és nincs kizárva, hogy szénné is éghet.“16 A békekonferenciával kapcsolatos hírekkel foglalkoztak a két lap általunk ismert utolsó számai. Az Észak Szava „CseMaDNéSZ legújabb hírei“ címet viselő egyoldalas kiadása pl. beszámolt arról, hogy a szervezetnek a reszlovakizáció ellen tiltakozó memorandumát a budapesti rádió francia nyelvű adásában 1946. június 29-én felolvasták.17 A két lap szerkesztőinek visszaemlékezései szerint a párizsi békekonferencia magyar szempontból minimális eredményekkel járó lefolyása után a Népi Szövetség minden erejét a szlovákiai magyarokat ért sérelmek dokumentálására, a magyar kormányzati és egyházi fórumok tájékoztatására koncentrálta. Minthogy a két lap terjesztése miatt a szervezet könynyen sebezhetővé vált volna, az Észak Szava és a Gyepű Hangja megjelentetését 1946 őszén beszüntették. KAPCSOLATTEREMTÉS A MAGYAR KORMÁNY KÉPVISELŐIVEL ÉS AZ EGYHÁZI VEZETŐKKEL A Népi Szövetség pozsonyi, illetve nyugati csoportjában kezdettől fogva túlsúlyban voltak a fiatal magyar katolikus lelkészek: a kezdeményező Paksi László mellett pl. Restály Mihály, Mészáros Gyula, Koller Gyula, Náday Kálmán, Horony András, Cigány Imre, Hamvas Iván, Harsányi Gyula és Győry Miksa. A nyugati csoportban az Arany A. Lászlóval közvetlen kapcsolatban álló két egyetemista, Hentz Zoltán és Lipcsey Gyula 1945—46-ban a szervezet kiépítésével, illetve a Gyepű Hangja megjelentetésével törődött. Azt követően pedig az Arany által kialakított kérdőíves adatfelvétel megszervezésével. 15 Uo. 16 Masaryk szellemében vonják meg a nemzetiségi elv alapján a magyar-csehszlovák határokat. Gyepű Hangja, sz. n. - A Gyepű Hangja 14. számában még egyértelműbben fogalmazott: „Az egymilliós magyar kisebbség ma saját maga akar már határozni sorsa felől. Egy évig tűrtünk, de becsületünkbe gázolni nem engedünk. Nem Benes úr fogja meghatározni sorsunkat, kegyesen mint hős győztes megtűr-e republikájában vagy elűz majd magától. (...) Nem akarjuk, hogy valaki is azzal vádolhasson, hogy az új Cseh-Szlovák Köztársaság ellen vagyunk. A cseh-szlováknépnek szép jövőt kívánunk. Ha úgy érzik, hogy kisebbséggel, velünk magyarokkal nem tudnak egy országban lakni, gyáván nem mernek jogokat adni, mi területestül oda megyünk, ahol jogainkat megkapjuk. Tudjuk, hogy (ez) egyes cseh és szlovák hazafinak nem fog tetszeni. Legyenek meg az etnikai határok.“ MTA KIA 2001/4/3. 17 Uo. 510
