Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. Lászlóról szóló írások
ARANY A. LÁSZLÓ TUDOMÁNYOS TÖREKVÉSEI gyár szótani hatások kutatására (1937)7 8. A kérdőív 1200 kérdésben tudakozódik a szlovák nyelvjárások magyar elemei felől.9 10 11 E kérdőívet vettem én is segítségül ahhoz a dolgozathoz, amelyben szülőfalum, Málca (Maléice) szlovák nyelvjárásának magyar jövevényszavait bemutattam (vö. Die ungarischen Lehnwörter einer ostslowakischen Gemeinde),'0 amelyben természetesen Arany A. László említett kérdőívére is hivatkozom (i. m. 221). Meg kell azonban jegyeznem, hogy e munkám - a tervektől eltérően - Pozsonyban magyar nyelven nem jelent meg." Hogy mi lett a sorsa Arany A. László hatalmas magyar szótani gyűjtésének, arról nincs tudomásom. Mindenesetre érdemes felidézni ide vonatozó szavait: „E kérdőív... segítségével a szlovák nyelv magyar vonatkozású szótani elemeinek általános érvényű vizsgálatához 50 000 lapot számláló cédulakatalógus készült. Az anyag fele a szlovák nyelvjárások közvetlen vizsgálatának eredménye, fele pedig az irodalomban található anyag kicédulázásából és rendszerezéséből származik. A kicédulázott anyag alapján készült térképek általános érvényű tanulsággal szolgáltak...”12 13 Arany A. László legnagyobb jelentőségű műve 1944-ben jelent meg Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba címmel.1’ A munka nyelvjárási anyaga részben Putz Éva munkáiból és gyűjtéseiből származik („Munkánkban Putz Évának elsősorban À kolonyi lágzi, az Adatok Kolon nyelvjárásához, Kolon nyelvjárásának hangtana és a Nyitravidéki népmesék című munkájában található anyagot használtuk fel. Saját koloni kiszállásunk a nyelvjárásnak közvetlen ismeretét biztosította, s jegyzetfüzeteink anyaga az összetevés és kölcsönös ellenőrzés lehetőségét nyújtotta.” I. m. 35). Arany A. Lászlónak ez a munkája úttörő jellegű, amelyben - nemzetközi viszonylatban is - elsőként dolgozott fel egy nyelvjárást új szemlélet, a rendszerszerűség, valamint a fonémák disztinktív jegyei alapján. Az újszerűség azonban nem mindenütt szívesen látott. Ezt kellett tapasztalnia Arany A. Lászlónak is Budapesten. „Budapesten az 1941 októberében megtartott első magyar népnyelvkutató értekezleten a szlovákiai magyar népnyelvkutatók képviseletében a Magyarságtudományi Intézet igazgatójának levélbeli meghívására részt vett a szerző is [Arany A. L.]. Röviden vázolta a szlovákiai magyar népnyelvkutatás elvi állásfoglalását és gyakorlati módszerét. Az értekezlet megértéssel fogadta az elvi és módszeres újítást, azonban úgy vélte, hogy általános viszonylatban egyelőre még nem alkalmazhatja.” „Az első magyar népnyelvkutató értekezlet 1941-ben törvényesítette a nyelvjáráskutatásban a funkciós elvet. A szerkezeti elv érvényesítését azonban még nem tartotta időszerűnek, s így eddig csak a pozsonyi magyar népnyelvkutatók érvényesítették módszeresen” (i. m. 29). 7. Arany A. László: Maďarské jazykové vplyvy v západoslovenských nárečiach. Bratislava, 1938. Doktori értekezés. Kézirat a Szlovák Egyetem Bölcsészettudományi Kara Dékáni Hivatalának irattárában, 67 lap + nyelvföldrajzi térképek. Lásd még Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. 1. m. 24, 169. 8. Arany A. László: Kérdőív. Lásd Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. 1. m. 29, 169. 9. Arany A. László: Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. I. m. 24. 10. Király Péter: Die ungarischen Lehnwörter einer ostslowakischen Gemeinde. In Studia Slavica Hung., X. 1964, 221-236; XI. 1965, 95-107. 11. VÖ. Arany A. László: Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. I. m. 24, 171. 12. Uo. 24. 13. Arany A. László: Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba. Pozsony, 1944, 1-190. Megjelent a Szlovákiai Magyar Közlemények 3. köteteként (rövidítése Kolon) 475
