Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Simon Attila: Arany Albert László élete és kora
ARANY ALBERT LÁSZLÓ ÉLETE ÉS KORA nemcsak a dialektológiai munkákból vette ki részét, de a szlovák nyelv kéziszótárnak elkészítéséből is.23 Közben folytatta a pozsonyi egyetem magyar hallgatói között még a háború előtt megkezdett tudományszervező munkáját is. A nyelvjáráskutatás, illetve a néprajz iránt érdeklődő hallgatókból egy önképző csoportot szervezett, amelynek maga tartott előadásokat és képzéseket. Majd a csoport tagjaival a Zoboralján végzett nyelvjárási és néprajzi kutatásokat,24 amelyek eredményeit részben a habilitációs munkájának készülő Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere25 26 című könyvében foglalta össze. A máig Arany legjelentősebb munkájának számító könyv a háborús körülmények miatt mindössze 40 példányban látott napvilágot 1944 folyamán. A SZLOVÁKIAI MAGYAROK JOGAINAK VÉDŐJE A második világháború befejezése és a csehszlovák állam trianoni határok közt való újjáélesztése a szlovákiai magyarok történetének eddigi legnehezebb időszakának kezdetét jelentette. A kassai kormányprogram a németek és magyarok kollektív bűnösségének elvét kimondva egy tisztán szláv nemzetállam kialakításának a programját hirdette meg. A magyarok elvesztették állampolgárságukat és ehhez köthető jogaikat, a pozsonyi és kassai magyarságjelentős részét elűzték lakóhelyéről, 1946-1948 között pedig a lakosságcsere, a Csehországba való deportálások és a reszlovakizáció által próbálta a hatalom felszámolni a szlovákiai magyar közösséget. A magyar intézményrendszert megszüntették, vagyonát elkobozták, a magyar iskolákat betiltották, magyar nyelvű újságok és könyvek nem jelenhettek meg. Mindez természetesen Arany A. László életét is jelentős mértékben befolyásolta, noha 1945-ben még úgy látszott, tudományos karrierje szempontjából az újabb rendszer- és hatalomváltás nem jelent majd jelentős törést. Arany a front átvonulását részben a Pozsonyhoz közel lakó testvérénél (Bélánál), illetve volt gimnáziumi iskolatársánál és akadémiai munkatársánál, Jozef Orlovskýnál vészelte át. Miután április végén visszatért a fővárosba, újbóli felvételét kérte a Szlovák Tudományos és Művészeti Akadémia állományába, hogy tudományos munkáját folytatni tudja. Magyarként azonban erre kevés esélye volt, hiszen a kassai kormányprogram meghirdetését követően az állami, illetve közalkalmazásban álló német és magyar nemzetiségű személyeket elbocsátották munkahelyükről, amit a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) május 25-én kiadott 44. számú rendelete szentesített.24' Arany még a rendelet kiadása előtt, május 7-én kivételt s az akadémián való további alkalmazását kérte. Szándékát az Akadémia elnöksége is támogatta, amely ugyanezen napon egy ilyen értelmű nyilatkozatot nyújtott be az ügyben illetékes Iskola- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatalhoz. A SZNT 44. számú rendelete szerint a SZNT illetékes megbízotti testületé „amenynyiben olyan személyről van szó, aki mindig a demokratikus és antifasiszta irányt vallotta 23 Ennek a munkának a kései eredménye volt az 1959 és 1968 között több kötetben megjelent Slovník slovenského jazyka című kiadvány, amelyben azonban Arany neve nincs feltűntetve. 24 Néprajzi irányú kutatásainak összefoglalása a Szlovákiai magyarság néprajza. Pozsony, 1941. 25 Arany A. László: Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanban. Pozsony, Szlovákiai Magyar Közlemények, 1944. 26 A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 44. számú rendelete az állami- és közalkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről. In Jogfosztó jogszabályok Csehszlovákiában 1944-1949. Szerk. Szarka László. Komárom, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet-Kecskés László Társaság, 2005, 174—181. 31
