Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ tású â-n sornak minden hangja minimálisan hosszú, illetőleg maximálisan rövid. A tonalitást kísérő hosszúságot még a nyomaték, az erősségi hangsúly kíséri. A magánhangzók teljes, általános és egyetemes tonizmusa determinálja a mássalhangzóknak, vagyis a viszonyhangnak hangnemiségét is. A mássalhangzók tonális rendszere tehát függvénye, funkciója a magánhangzós tonális rendszernek. A magánhangzós tonizmus determinálja a rendjegy, vagyis a prozódia rendszerét is. A magánhangzós rendszernek a degradációval és privációval implikált nyolc tonális jegye prozodikus rendezőértékként érvényesülhet. Bizonyos nyelvrendszerben rendezőérték a másodlagos, következményes hosszúság és a harmadlagos erősség is. Ez a szonikus abszolutumból implikált nyolc hangi, tonális jegynek és minden hangegységének teljes, általános és egyetemes szerkezetrendje. Mindezek alapján az urál-altaji, illetőleg az ómagyar és újmagyar nyelv ismert szerkezetrendjét következményként felfogva reduktiven megállapíthatjuk szükségképpeni előföltételét, ez pedig a lehető teljes szerkezetrendnek egy szükségképpen megfelelő részrendje lesz. A magyar nyelv esetében ez a szükségképpeni előföltétel az ősmagyar nyelv szerkezetrendje. Az eredményt a nyelvek és nyelvtípusok mai elhelyezkedése, a nyelvföldrajz és nyelvtipológia igazolja vagy cáfolja. Egy meghatározott nyelvalkatban a teljes hangi jegyrendszernek érvénye lehet általános és egyetemes, s akkor determinálja a magánhangzós, mássalhangzós, valamint a prozodikus rendszert és következésképpen a nyelv teljes lexikális, alaktani és szintaktikus rendszerét. A nyelvalkatnak a teljes, általános és egyetemes tonális jegyrendszerrel determinált szerkezetrendje a tonizmus, s az ilyen nyelvalkat tonikus. A tonikus nyelvalkatban szükségképpen érvényes a teljes színes zenei hangiság, a lágykemény, világos-sötét, mély-magas, nyílt-zárt, valamint az egyenletes, emelkedő, eső és csökkentetten megtört diverz jegynek értéke. Ez a nyolc tonális jegy determinálja a nyelv egész szerkezetrendjét. Ejegyek a magánhangzós rendszernek alap- és korrelativ jegyei, determinálják a mássalhangzós alaprendszert, tehát nem járulhatnak korrelativ jegyként a mássalhangzós alaprendszer tagjaihoz. A tonikus nyelvalkattal összeférhetetlen a mássalhangzós korreláció. Prozodikus rendező jegye is a nyolc tonális alapjegy, a hosszúság és erősség tehát érvénytelen megjelenítési sajátsága. A magánhangzó teljes érvényesülését, gátlástalan kihangzását semmi sem gátolhatja, ezért a mássalhangzó mint viszonyító hang csak a magánhangzó előtt állhat, vagyis az egytagú szó csak C + V szerkezetű, tehát nyitott lehet. Ez a magánhangzó optimális helyzete, de egyben a mássalhangzóé is. A mássalhangzó érvényes jegyegysége mellett felveszi még magánhangzójának domináns tonális jegyét, ezzel jelzi hozzátartozását, s így az egytagú szónak szoros egységét. A mássalhangzónak ez a járulékos jegye és funciója csak másodlagos. A tonikus nyelvalkat szava szükségképpen csak egytagú és nyílt lehet. A szintaktikus egységet is csak rendi helyezéssel és rendszóval alkotja. Ilyen szerkezetrendű a kínai nyelv kantoni alkata. A nyolc tonális alapjeggyel determinált nyelvalkat tonikus. Ha a nyelvalkatot csak az első négy graduális tonális alapjegy rendezi, akkor a nyelvalkat szintonikus. Ilyen volt az urálaltaji és finnugor alapnyelv, ilyen volt az ősmagyar, ilyen lényegében ma is a legtöbb altaji nyelv és a hegyi cseremisz. Minden idetartozó nyelvalkat a teljes magánhangzós rendszert érvényesíti - korrelativ jegy nélkül -, a mássalhangzók zöngétlen alaprendszerét, de semmilyen korrelációt. A négy első graduális tonális alapjegy rendezi, tehát érvénytelen benne a privativ tonális alapjegy, a hosszúság és az erősség. Az egytagú szó, illetve a szótag csak C + V szerkezetű, tehát nyílt 306
