Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
TRUBETZKOY NYELVELMÉLETE ÉS FONOLÓGIÁJA Az ellentét elve tehát harmadrendű, és ilyen az ellentétpárok érvénye és értéke is. Az ellentmondás elve és a belőle következő különbözés előföltétele az ellentétnek mint következményének. E logikai tény mellőzése Trubetzkoy elméletének lényegi hibája, s ebből következik az ellentétpárok és az ellentétpárok rendszere elméletének hibás volta is. 6. Trubetzkoy a korreláció értékét és szerepét fontosnak tartja, s külön fejezetben tárgyalja. Minél több egy rendszerben a semlegesíthető privativ proporcionális, egydimenziós és homogén ellentét, annál koherensebb, összetartóbb, minél több az ekvipollens, izolált, többdimenziós és heterogén ellentét, annál kevésbé koherens a rendszer. Ezért szükséges a privativ proporcionális egydimenziós ellentétek sorának önálló megnevezése a korreláció szóval. A korrelációs jegy jelenléte, illetőleg hiánya korrelációs párok sorát jellemzi; a korrelációs pár tagja a páros főném (75-77). Trubetzkoy a korrelációs jegyek rokonjellege szerint rokon korrelációkat, illetőleg rokon osztályokat különböztet meg, pl. a zöngés és hehezetes korrelációk osztályát; korrelációs jegye mindkettőnek a gégében alakul (b-p, p-ph). Több rokon korrelációban résztvevő főném többtagú korrelációs bokrot (Korrelationsbündel) képez. Két típusa van: pl. az óind p-ph, b-bh vagy az ógörög xx xx Teoretikusan nyolctagú korrelációs bokor lehetséges. De ha a főném többé nem-rokon korrelációban vesz részt, akkor nem bokrot képez, hanem korrelációs réteget (Schichten). Pl. a német i főném részt vesz a hangsúlyos (Betonungskorrelation), a hosszúsági (Quantitätskorrelation) és az ajakhangú (Rundungskorrelation) korrelációban. Az ajakhangú korreláció (i-ü, e-ö) más síkba (Ebene) tartozik, mint a két előző (80). Trubetykoz itt az elsődleges, szükségképpeni, kísérő korrelációt látta meg, s bizonyos mértékben külön tartja. Természetesen egyáltalán nem tartozik a másodlagos korreláció problémakörébe. A másodlagos korreláció, vagyis megfelelés nem tranzitív viszony; ha két-két tag között fennáll, abból nem következik a két viszonypár között ugyanaz a viszony. Pl. a p zöngétlen előföltétele a ű?-nek, a t zöngétlen előföltétele a rf-nek, de a p nem közvetlen előföltétele a rínék. A sorszerűségnek előföltétele az ismétlődő viszony, vagyis minimálisan három tagnak ugyanaz a viszonya. Ez a föltétel itt nem áll fenn; a korreláció nem tranzitív viszony. Persze a részlegességének fokozata szerint másodlagos fennállású additív jeggyel alakult zöngés mássalhangzóknak egymáshoz való viszonya ismétlődhet, és a zöngés mássalhangzók tranzitív aszimmetrikus viszony szerint determinált viszonyszerkezetű rendszerben állhatnak. A zöngés mássalhangzók rendszere természetesen másodlagos, függvénye a zöngétlen mássalhangzóknak, illetőleg egész rendszerének. Zárt tranzitív aránytalan rendszere azonban viszonylag önálló. Természetesen a korreláció lehet egy vagy több tagú. A másodlagos korreláció tehát additív jeggyel alakul; az így nyert fonémek rendszerét a korreláció tényleg szorosabbra fűzi az alaprendszerrel. Magát az alaprendszert azonban nem fűzheti és nem is fűzi szorosabbra, mert annak csak függvénye, s így csak másodlagosan vonatkozik rá. (Megjelent: Nyelvtudományi Közlemények, 1967, LX1X. köt. 1-2. sz.) 303
