Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
A SZLOVÁKIÁI MAGYARSAG NÉPRAJZA A szlovákiai magyar falvak életközösségének néprajzi alkata és értéke szerves része az egységes magyar népi művelődésnek. Azonban mégis vannak sajátos valóságjegyei és fogalmi jegyei. Sajátos államjogi, földrajzi és szociális helyzetének következménye ez. Lényegi hatókként jelentkeznek még az idegen művelődési tényezők, az idegen népiség és a polgáriasulás ténye. A szlovákiai magyar falvak néprajzi arculata tehát szorosan kapcsolatos a szociológiailag értelmezett egységes életjelenség arculatával. A közösség fennmaradását biztosító szociológiai tényezők együtthatói a néprajz tárgyát tevő jelenségeknek. És megfordítva. A néprajztól megállapított összetartó erők egyúttal szociális megtartó erők is. Ez a valóság és ennek felismerése sajátos módszertani és tárgyi feladatot ró a szlovákiai magyar néprajz margójára. Kötelező nemcsak a valóság megismerése, hanem a megtartás, a felmerülő feladatok teljesítése is. A szakember kötelessége elsősorban mégis a valóságnak szigorúan tárgyilagos megismerése és rögzítése. A szlovákiai magyar néprajz még nem létezik. Ez egyelőre még csak feladat marad. Az itt elmondottak csak azt mutatják, mit kell elvégezni. A tárgyilagos és értékes munka feltételei azonban nem egyszerűek. A szlovákiai magyarság peremhelyzete, népi elhelyezkedése fokozottabb követelményeket támaszt. Kötelező a két (szlovák-magyar) művelődési kör ismerete, a közvetlen szlovák környezet etnológiai megismerése. Csak így lehet megvalósítani a tárgyilagos, elfogulatlan és tévedéstől mentes megismerést. A valóságok elhallgatása, leplezése vagy ferdítése a magyar néprajz veszélyét és a sajátos helyzetből eredő sajátos értékek elveszését jelentené. A szlovákiai magyarok élete lényegileg egyezik az egyetemes magyarság életével. Mint mindenütt, itt is szigorú elkülönülésben él a magyar falu és a városi magyarság. A falu a jobbágytelepülések szerves továbbfejlődéseként él szellemi és gazdasági elhagyatottságában. Közösségi és egyedi életét az ősi ugaros hagyományok és a történelmi kialakulás formálja. A hagyományos ugaros művelődés, az egységes életfeltétel szoros, egységes és szerves egészbe tömöríti a magyar falut. Az ilyen falunak egységes, történelmileg kifejlődött életformája, művelődése, jogrendszere, világnézete, vallási szemlélete és szépszemlélete, valamint tárgyi művelődése van. Mindezek a tényezők összhangban állnak a természeti és gazdasági valóságokkal és viszonyokkal. A szerves egységű falu belül gazdagon tagolt és viszonyított. Kisebb eszmei és gazdasági csoportokat találunk benne és természetesen egyedeket. A falu egységes szervezetében mindenkinek és mindennek megvan a pontosan kihatárolt helye, küldetése és meghatározott viszonya. E tényezőknek kötelező az erejük. Aki megtagadja a kötelező szellemi és tárgyi életformát, a szociális parancsokat és tilalmakat, az a faluközösség létét veszélyezteli, s a falu ezért meg is bünteti. Először gúnnyal, aztán mással, esetleg kizárja. 249
