Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Tanulmányok - Simon Attila: Arany Albert László élete és kora

ARANY ALBERT LÁSZLÓ ÉLETE ÉS KORA

A rozsnyói Csehszlovák Állami Reálgimnáziumban az 1929/30-es tanévben érettségizett diákok tablója. A felülről a második sorban jobbról a második a fiatal Arany. Alatta Jozef Orlovsky, akkor még Szabó néven.

A szlovák nyelvű Betlérrel szemben Rozsnyó ebben az időben még őrizte magyar jellegét. Az 1910-es népszámlálás adatai alapján a városban a szlovákok aránya 6,2%, a németeké pedig 2,4% volt. Sőt még az 1919-es, a csehszlovák hatóságok által végrehajtott népösszeírás is 88% magyart mutatott ki. Az 1918-1920-as államfordulat azonban mégis éles törést jelentett a város fejlődése szempontjából, hiszen a legtöbb munkalehetőséget biztosító bányászat hanyatlani kezdett, a lakosság létszámának addigi folyamatos növekedése pedig megrekedt. Az államfordulat utáni első években lassúbb, később egyre határozottabb változás következett be a város nemzetiségi összetételében is, hiszen 1921-ben már csak a lakosság 77,5%-a, 1930-ban pedig már csak 48,2%-a vallotta magát magyarnak. A két világháború közötti Rozsnyó jellegében azonban továbbra is magyar városnak számított, ahol elsősorban az ellenzéki magyar pártoknak és a magyar lakosság között népszerű kommunista pártnak volt erős bázisa, a város kulturális életében pedig továbbra is a hagyományosan magyar érzelmű őslakosság játszotta a meghatározó szerepet.6

6 Az 1923-as községi választások során a 36 képviselői mandátumból 13-at a magyar ellenzéki pártok, 13 mandátumot Csehszlovákia Kommunista Pártja szerzett, 5 mandátum jutott a csehszlovák pártoknak, 3 a helyi kézművesek pártjának és 2 a zsidók választási tömörülésének. Lásd Szöllösová Diana: Etnicita ako významný faktor pri formovaní politickej situácie Rožňavy v zrkadle Republiky Československej (1918-1939). Slovenský národopis, 47. évf. (1999) 2—3. sz. 192.

17