Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Arany A. László művei

ARANY A. LÁSZLÓ

víkonykípü; kísz; kiszét fővénnyi; kíszákárátvál; líp]; [//v] ’fatölcsér’; [mi ëh); áz ànnyà míhibe; mi gyürme ki; míz; nígy morvánt; níp, nyív, nyívess; píz; píszt ànnàk; plí; három rífés szállág; ríg; némríg; rígennyi, vínn; riszt; rit; ritën; ríteki színá; vízállószík—puttonszík; szikëcske-székëcske]; [gyivószík] ’dióbél’; [nyákszíl] ’a lószerszámnak egy része’; [szíp; szít; szítháttá à papucsát; áz ökörnek szít à szárvá; szítmetílli; vígé, vígé ván; fősó' fàluvigën; fú'zó'vigét; ávígi úcá; fővígi úcá; vígig; à vígin; mígvígre; vínásszon, vir, visz szokik lénnyi].

Többtagú névszótövekben:

[írígyem; irigy; kázsmír; mingyíg; níhá];

[ággyíg] (de [ággyig] is); [csinos; há csípős nem vond; në ugáss híjába]; [ige] ’a harmadik szál a fonásnál’; [ez a pipa dë mágyáross; sírná; lesímítányi; Isten hozott títékét; mit keresték itt tik idegënyëk];

[bikà, bikessigët; bílyég; êhijà à birmààpjât; ànnyifilë; finyës; fmykipesztette màgât; fîrëg; firji; fiszëk; físő; gàzdàsâg vígett; gyíkíny; hizàgocskâbà; iber; idëss; ihëss; ilet; illetyibe; gyâszilletëmet; imelëg; inëkôtem; ípítísvé; irtik; iszrevësz; ítél; íteltő; első tâlitêt; àz itkëk àlàpjà; ítetyik/étetyik; kímín~kémín~kőmíny~kémény; kímíny ólát; kinyëss; à kírők, kírvíny; kíső lësz; kísőn; kísőbén; kíszen vàn; kivë; lilëk üdvôssigët; lillëk; mireg~mirëg; mirgëss, mírnök, miszâross, níhá, níholl, níkem; nâlàm níkő de őrvü; níkűlősztünk; nünëllik helën mëgvendigëllik; nimët, rigën, rigënyi szeretőm; rotvàtt ripa; ripât, riszëg, riszëgëk; szilës árok; szillës, színá, tigëd, tyisztât, víkon; vikonylitrà; d) âdvin, àdvfnbà, ârnyik, áprólík; àzir mëkkô füzetnyi; beszíd; beszíggye]; [béllís] (vagy gyakrabban: [táláj]); bukritât tesznek mellíje; cselíd, csekíly, virágcserip, dérík, ebíd, ebidët, edíny, égisz, egyíb, ekível, élig, beélígénnyi; emlík, emlikezzën; fázik]; [fehír, fűrísz; ötven füllírt; gállír, Gerencsír, geríny, húsvít, mellíje, kemínmágos, kemínfár; kemíny szoknyáing; kenyír—kenyér; búzákényír, keríkszög, kevíl; kökíny, kökínyszémő; legíny; visz öt lepínyt; nőstíny - nyőstíny; tëmplom pàrâdibà; pënisz — pënyiszlëss]; [ájtóperíny] ’az ajtó pereme’; [remíny; szégínyke jászt tuttá] ’szegényke azt hitte, úgy tudta ’; [szekír - szekér — szekér] (az idősebb nemzedék); [szintín, szomszíd; sëtyitkik, sëtitbë, sëtitig, sëtét - sötét; cintânyiross, tânyir, testvírje, törtínet, iigyvíd; vendig, vendigëskënnek; vőfíny, vóíegín - vőlegíny]. De: [ösvény, gyükér] is.

Egytagú igetövekben:

a) [éh íj à à birmààpjât; esszéhíják; írt; rí]; b) [fi, fű tőlle; fű az ördögtű; fülek, fínyi; ill az ápjá, most is ínek; ílő tyúkot, ütéssé, átítem; Hlyén à bàrâccsâg; illek; íg a tyűz; mégígette à kézit, ígnyi; hogy én à rózsámvál holtomig beirëm; à másikát íri, át ném írhét engém; odáírnek; írnyi]; [áz áj tőré érnek] (műv. stílus); (de: [hágót ér]); [kír; mékkíri; áré kírlek; kírnyi; kírők; hová mígy, ő is min; há mísz àz esküvô'rë; mír; itt lígy hónápré]; [lívíl] (volt gyakorító ige); [nyíz, nyízi, nyízék, megnyíszté; létíptík; odá vóttíve]; [tívő] (nyakbavaló selyemkendő); [víső; vítéttem néked soha].

Többtagú igetövekben:

a) kínágáttyák ikét, borrá kinâllyâk; nyílik; hássírollyám vígig]; b) [segít, hűsít]; c) vigyáz; ígér]; d) [elálíttyá] ’elaltatja’; [emíszt]; [búillesztő] ’búkeltő’; [mégígír — megígír; ékísír; kímílli; mekkímínyi]; íllyen] (parancsoló mód); [ítíllet, elítíl; kírődzik, mekkísző], kíszöllyenek] (imper.); [ékíszítenek; ném litëzik; à bort mírnyi; szígyélliték; ném szígyéllyi; szídől; az igét, mejjet ők tevínek; vüké zik, mit vítéttem nékëd; évígeszte, most vígzik].

A névszókból képzett szavak [-/f] igeképzője: [ám ítgáttá; tánítványit; pirosíttyá; fölvídíttyá; hálványíttyá; szomoríttyá; vélágítánák; búsítnyi].

174