Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK FONOLÓGIAI RENDSZERE A felszólító módban: [engem në háborgass, hàllyà, tollyá, vizsgállyá mëgigàzollyà, hulylyátok levelek, në pànàszkoggyàtok]. b) Az [e] fonéma jellege és funkciója. Fonétikai jellegében az [e] alsó nyelvállású palatális magánhangzó harmadfokú illabiális ajakműködéssel. A zárt [ë] eló'tti helyzetben nyíltabb [e] ejtésű változata van, pl. a: [temlëc] ’tömlöc’, [rettenetes], [szereiéin] szóban. A nyíltabb ejtésű [e] változat az [ë—e\ közötti fonétikus ellentét kimélyítését szolgálja. A minó'ségi tulajdonságok megtartásával, de a mennyiségi tulajdonságok fokozásával alakul az [é] változata. Fonológiailag releváns hangsajátsága az [e] hangnak a legnagyobb fokú zöngésség és a lágy hangszín. Lágy-kemény korrelativ viszonyban áll az [à] fonémával. Logikailag az [e-á] ellentét egydimenziós és proporcionális. Az [e] fonéma fokozati ellentétben áll tengelyének [é] és [/] tagjával. Az [e] megvalósítású kombinatórius változat a disztinktív ellentétet hangsúlyozza az [é] előtti helyzetben. Egyúttal előre jelzi a következő magánhangzós fonéma jellegét. A mennyiségi tulajdonságok fokozásával alakul a kombinatórius [é] változat, amely polifonématikus értékű, és az [e+mshg.] fonémacsoport helyett áll. Egytagú névszótövekben: [be] ëgyakrabban [bë] 5:30'"); [de] (a gyakori [dë] mellett 33:19); [-e] (a gyakoribb [-é] mellett 3:5); [el-], [eltâttyà; hàjelszàkàd; el ván töllem zárva] (mindig csak [e]-vel); [együtt] (különben mindig csak [egy]): [ez; ez à nap; esz hosszán tárt; áki észt bëkàpjù; nem észtét; csak ezëkët] (kizárólag csak [e]-vel); [le] (a gyakoribb [lë] mellett 6:9); [leg-] (a gyakoribb [leg-] mellett 2:6); [te] (a gyakoribb [te] mellett 5:12); [kis kertémbe; kertyébe]. Többtagú névszótövekben: [ábbá ném búj belë; belébújná; várd beié; hà belëfér, ádok belőlle; belőrő; à belsejit; benne lëssz; főtt benne; bennem; à bentiek A] ([é]-vel hangzó realizációja egyáltalán nincsen); [cimbe-combot; fédecit; csibebúttyá; csöndesebb; ebíd közbe; hármádebíd táján ; eddig; égisz, égiszén; jó egíssíg; à ményásszony elejbe; az oltár elejibe; válámi elejbök ákád; elő' vánnák; tuggyák előánnyi; ámít előre mégcsinánák; mikor eló'ször vóták; előkelő'; áz oltár előtt; ázelőtt, áz első tál ítél; elsőnek; embër; gàzembërëk]; [mi írhét engém; visszáhoznál engëmët; àz engëdelëm; ennek itt; enyim is; esszëszëdônnek; esszihuzzá mágát; eszedbe gyün; eszékbe gyiin; sirálmás esztendő; huszonnígyesztendó's; az esküvő; esső; este; ezrésekbő; százezrékbő; ápró ezüst]; [édesanyám] (esztétikai stílusban, különben: [idésányám]); [érdëmess, fehír rózsá; dílután fehírbe; nágyfejő; igyunk á fej szíré; fekete széni; á hégyire feketít; felesig; nincsen feles igém; házá fele; két felé kölly vágnyi; másik félő]; [fíkető-fejkető] (a művelődési stílusban); [á fene látta; fügefa; gesztenyefá álá álok; hú görbe nëm vóná; à gyerëkëk; gy-’önge szàvàirà; cifrá hájkétőt-hajketőt; hánem; níméllik helén; hétfőn; hidegët-melegët; kíszen léssz; kísszen is ván; idegén ányósnák; tik idegényék; látod áz én gyászílletémet; Hlyen vástág; ilyen messzire; fontos ínek; ingyen ággyák; ippen hély ván; irigy nyelvekét; Isten; még vàn à té kedved; megöl á keserő sírás; jaj de kutyá kedvem ván; fátyúkeszkenyő; keddén; kedves àpâmuràm; 111 111 A számok a rendelkezésünkre álló kicédulázott anyagban az előfordulások számát jelölik. 153
