Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tóth Károly: Előszó
TÓTH KÁROLY tézet levéltárába kerülhetett, és ott szakszerű feldolgozása elkezdődhetett. Elkészült a hagyaték levéltári leltára, amely a következő témacsoportokat tartalmazza: személyes iratok, tudományos munkássága - ebből: szlovák nyelvészet és nyelvjáráskutatás, magyar népdalkutatás, magyar nyelvészet és nyelvjáráskutatás, magyar irodalom, művészettudomány, filozófia, Rozsnyó és vidéke helytörténete. Továbbá: levelezése, levéltári és múzeumi munkássága, Zagiba Ferenc munkássága, gyűjtemények. 25 doboznyi feldolgozott anyag, kb. 2,7 fm, továbbá 20 fiók feldolgozatlan cédulajegyzet, 2 doboz feldolgozatlan filmnegatív, színes diapozitív és hangzóanyagok. Az életmű feltárásához nagyban hozzájárult az is, hogy ugyanebben az időben került az intézetbe Arany A. László legközelebbi barátjának, munkatársának és börtöntársának, Lipcsey Gyulának a hagyatéka, aki makacs kitartással őrizte Arany fényképeit. Ez a képanyag (több száz nagyon értékes színes diapozitívumról és fekete-fehér negatívról van szó) zoboraljai néprajzi fotókat és szociofotókat tartalmaz. A kutatómunkába többen bekapcsolódtak. A nyelvészek közül Vörös Ottó, aki még a nyolcvanas évek végén Arany A. László újra felfedezője volt. Sándor Anna, aki Zoboralján és a nyitrai egyetemen az Arany-hagyaték kiemelkedő ápolójaként sokat tett azért, hogy a zoboralji falvakban és az egyetemisták körében megismerkedjenek Arany munkásságával és ápolják emlékét. A kötetünkben újra kiadott Arany A. László munkákat is ő gondozta. Sándor János, aki Kolonban egyik szervezője volt az Arany-emléktábla avatásának 1993-ban, Lipcsey Gyula barátjaként nagyon értékes megélt ismeretanyagot szolgáltatott a korról és Arany Zoboralján végzett tevékenységéről. A kutatás során szinte minden levéltári forrást feltártuk Pozsonyban, Budapesten, Lipótváron, Prágában, Rozsnyón. Ennek egyik kulcsmozzanata volt a Nemzeti Emlékezet Intézetének immár hozzáférhető iratanyaga, amely a csehszlovák titkosszolgálat anyagait tartalmazza. Bukovszky László az intézet levéltárának igazgatójaként Arany elítélését és a börtönéveit dolgozta fel nagy alapossággal. Neki köszönhető, hogy a lipótvári börtönlevéltárból eddig ismeretlen anyagok kerülhettek elő Arany A. Lászlóra hányatott sorsáról. A Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársai a hagyaték és az egyéb levéltári források feldolgozására összpontosítottak. Simon Attilának köszönhetően szinte az egész Arany életút feltárult előttünk, nemcsak visszaemlékező anyagokra, interjúkra, hanem eddig ismeretlen levéltári forrásokra támaszkodva. Tanulmánya nyomán egy nagyon összetett és meglepően bonyolult személyiség képe tárul elénk. Liszka József Arany szlovák állam időszakára eső néprajzi munkásságával foglalkozott, Végh László pedig a Bibliotheca Hungarica igazgatójaként és az intézet levéltárának gondozójaként az Arany-hagyaték feldolgozásában, a háttéranyagok, a rendszerezés és bibliográfia összeállításában végzett pótolhatatlan munkát. A képanyag és egyéb dokumentumok digitális feldolgozását Kusy Ferenc végezte. Kötetünk négy részből áll. 1. Az első rész azokat az elemző írásokat tartalmazza, amelyek az elmúlt időszak kutatásainak az eredményeként születtek. Bemutatja Arany A. László életútját és szakmai tevékenységének főbb területeit, illetve a második világháború utáni közéleti szerepvállalásának legfontosabb állomásait. Meg kell jegyezni, hogy a kép még nem teljes. A rendkívül gazdag hagyatéki és levéltári anyagok további kutatásokat, feldolgozásokat igényelnek. 2009-ben Arany A. László születésének századik évfordulóján a balladagyűjtéseiről, nyelvészeti munkásságáról és a közéleti tevékenységéről sokkal részletesebben kívánunk majd megemlékezni. 2. A második rész Arany elsősorban nyelvészeti és néprajzi tárgyú munkáinak az újrakiadása. A válogatás a legfontosabb, ismert munkáira összpontosít, de akadhatnak olyan mun-10
