Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség
ARANY ALBERT LÁSZLÓ ÉS A CSMNDSZ la azonban optimizmusra adott neki okot. A Szövetségi Gyűlés 1953. március 21-én Antonín Zápotockýt választotta meg az ország új köztársasági elnökévé. A Zápotocký által 1953. május 4-én kiadott amnesztiarendelet alapján a Nový Jičín-i fegyház május 5-én kérte a pozsonyi Kerületi Bíróságot Arany ítéletének felülbírálására. Az illetékes Kerületi Bíróság 1953. június 30-án, 8 óra 30 perckor nyilvános ülésen tárgyalta Arany beadványát. A tárgyalás során nemcsak Arany ügye került terítékre. Rajta kívül Mészáros Gyulának és Restály Mihálynak is egyegy évvel csökkentették a kiszabott börtönbüntetését. Nem sikerült azonban elérnie, hogy a büntetés letöltésének felének figyelembevételével feltételesen szabadlábra kerüljön. Arany személyesen vett részt Pozsonyban a tárgyaláson. A tárgyalás után az ügyész külön engedélyt adott Aranynak egy ötperces személyes találkozóra édesanyjával és testvéreivel. Arany 1954 januárjában Jakubéovicéről csökkentett börtönbüntetéssel egy másik, a Trutnovhoz közeli Rtyné v Podkrkonoší melletti munkatáborba került. Az elítéltek a közeli szén- és uránbányában több műszakban, a végkimerülésig dolgoztak. Az embertelen és szakszerűtlen kitermelési folyamatnak lett Arany 1954. február 2-án az áldozata. Az éjszakai műszak során a bányaomlás maga alá temette. Az esetről fennmaradt jelentés szerint az orvosi alapellátás után a Hradec Králové-i állami kórházba szállították.5’ Felépülése után, csökkent munkaképessége ellenére, a rettegett jáchymovi uránbányába került. A jáchymovi lágerekben többségében politikai okokból elítélt, osztályellenségként megjelölt személyek raboskodtak. Arany a fennmaradt dokumentumok szerint 1954 tavaszán került az ostrovi munkatáborba, ahol felszíni segédmunkára volt beosztva. Ostrovi raboskodása alatt, féltestvére Zagiba Ferenc az illetékes Karlovy Vary-i ügyészséget feltételes szabadon bocsátásával ostromolta. Az ügyészség a Btk. 33. §-a alapján 1954-1955-ben öt alkalommal kért az ügy kapcsán véleményezést Aranyról. Első alkalommal 1954. május 20- án.59 60 A munkatábor parancsnoka által kiállított jellemzésekben minden esetben elutasították Arany szabadlábra helyezésének lehetőségét. Egyrészt azzal indokolva, hogy nincs megfelelő viszonya a munkához, így a civil életben sem lenne képes megállni a helyét, másodsorban a meghurcoltatások ellenére továbbra is ragaszkodott erkölcsi és politikai értékeihez, ami olvasatukban negatív viszonyt jelentett a népi demokratikus rendszernek nevezett diktatúrához.61 Zagiba utolsó beadványát az ügyészség az 1955. április 4-én lefolyt zárt ülésén tárgyalta. Az elutasító határozat után Arany számára a végleges szabadulást Zápotocký újabb amnesztiarendelete hozta meg. A „felszabadulás” tizedik évfordulóján, 1955. május 9- én kiadott rendelete alapján a büntetés hátralevő részét elengedték, így a Karlový Vary-i Kerületi Ügyészség május 12-i hatállyal szabadlábra helyezte. BEFEJEZÉS HELYETT A második világháború utáni csehszlovák kommunista rendszer represszív tevékenységét jól tükrözi az Arany, illetve a CSMNDSZ többi tagja ellen elindított bírósági eljárás, kirakatper. A per része volt az ún. szocialista tábor országaiban lezajlott egyház- és vallásellenes stratégiának, amelyhez megfelelő kiindulópontot szolgáltatott a Magyarországon zajlott Mind-59 Archív väzenskej a justičnej správy v Leopoldove. Osobný spis L. A. Arany. Lékaŕská zpráva 2. 2. 1954, 12. old. A balesettel kapcsolatosan lásd Simon Attilla tanulmányának erre vonatkozó részét jelen kötetben. fiO Uo. i. sz. 2 Pnt 1793/54. 61 Uo. i. sz. 2 Pnt 2789/54. 107
