Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség
ARANY ALBERT LÁSZLÓ ÉS A CSMNDSZ amely azt támasztja alá, hogy egy előre elkészített koncepciós perről volt szó.48 Egyöntetűen ezt igazolja a jegyzőkönyv utolsó szakasza is, melyben beismerte, hogy saját meggyőződése és minden kényszerítő hatás nélkül államellenes tevékenységet folytatott, melyet a katolikus klérus irányított Mindszentyvel az élen.49 Az utolsó vizsgálati jegyzőkönyvhöz kapcsolódik egy kivonat és egy március 5-én tett kiegészítő nyilatkozat. A pozsonyi KAH március 10-én, a kihallgatás után átadta Aranyt a pozsonyi Kerületi Bíróság fogdájának. Feltételezzük, hogy az újabb letartóztatásokkal kapcsolatosan 1949. március 16-án 9 óra 20 perckor átszállították a KAH fogdájába, ahonnan csak másnap került viszsza.50 Az akkori kihallgatásról nem maradt fenn írásos dokumentum. Az Arany ellen elindított vizsgálat során az államvédelmi szervek vizsgálótisztjei március 8-án kihallgatták Krocsán Béla pozsonyi vasutast, akinél Arany egyszer látogatást tett Paksi és Hentz társaságában, majd egy hét múlva bátyját, Józsefet. Arany letartóztatását Okáli belügyi megbízott különös figyelemmel kísérte. 1949. március 11-én levélben kért tájékoztatást a Belügyi Megbízotti Hivatal Államvédelmi Főosztályának vezetőjétől. Az illetékes hivatal részéről Pavlík százados három pontban indokolta meg Arany letartóztatását: 1. titkos államellenes szervezetet alakított azzal a céllal, hogy megdöntse az állam népi demokratikus jellegét; 2. társait hírszerzésre utasította, és a megszerzett információkat a Nyugat beépített kémjén, Mindszentyn keresztül a nyugati hatalmak tudtára akarta hozni azzal a céllal, hogy Dél-Szlovákiát elszakítsa Csehszlovákiától; 3. 1946 decemberében egy illegális csoport államellenes röplapokat terjesztett, és nem jelentette azt a belügyi hatóságoknak, sőt maga is részt vett a terjesztésben.51 Elfogatása után nyilván a hozzá közel álló szlovák értelmiségi körökből valaki interpellált ügyében az Iskola- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatalban. 1949. március 7-én az Államvédelmi Főosztály vezetője értesítette a Laco Novomeský által vezetett hivatalt Arany előzetes letartóztatásáról, majd március 16-án maga Okáli értesítette Novomeskýt Arany államellenes tevékenységéről. Arany letartóztatásakor házkutatást tartottak lakásán. A házkutatás során több írásos dokumentumot, nagy tételben - 132 000 Ké - készpénzt és egy 8990 Ké-ra szóló bankkönyvet koboztak el mint tárgyi bizonyítékot. A kihallgatása során szerzett információk alapján 1949. március 11-én újabb házkutatásra került sor. Az egy óráig tartó házkutatás alatt egy rejtjeles táblázatot és egy katonai dinamót talált a kirendelt két vizsgálótiszt.52 53 A pozsonyi Kerületi Államvédelmi Hivatal a kirakatperekre jellemző gyorsasággal, egy hónap alatt elvégezte és le is zárta a vizsgálatot Varró István és társai bűnügyében. A 42 oldalas és 32 személyre kiterjedő vizsgálaú jelentést mint előzetes vádiratot 1949. március 24- én adta át a KÁH parancsnoka a pozsonyi Államügyészségnek.55 48 Pl. 1949. március 5-i vallomása egyik részében szerepel: „hnutie bolo nacionálne fundované a protikomunistický založené, a stotožňovalo sa s politikou západnou. “ 49 Uo. „ Pri tejto práci som si bol vedomý, prevádzam protištátnu činnosť v prospech čsl. reakcii, ktorá bola vedená cestou katolického kléra na území ČSR kardinálom Mindszentym. “ 50 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/1, i.sz. 11 491/05-1949. 51 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/1, i.sz. 11636/05-1949. 52 A felvett jegyzőkönyv szerint a házkutatást Arany kihallgatását végző két vizsgálótiszt hajtotta végre. 53 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/1, i.sz. 3938/05-1949, Pst III 252/49. 103
