Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
9. A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának tárgyi emlékei a szlovákiai múzeumok gyűjteményeiben
A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának tárgyi emlékei 79 vákiai Magyar Kultúra Múzeumi Főosztálya néven működött, s a múzeum fő feladatának a Szlovákia területén élő magyar kisebbség kultúrájának kutatását, dokumentálást, feldolgozását és bemutatását jelölte meg. 2002-ben a Nyitra Kerületi Önkormányzat jóváhagyásával a komáromi múzeum új elnevezése a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma. A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának rendelete alapján 2001-ben létrejött a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma önálló osztályaként a Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja. A központ meghatározta tevékenységi területeit, amelyeket elsősorban a múzeumi gyakorlattal kapcsolatos irányzatok jellemeztek. Kiadta a Muzeológiai Füzetek című közleményének 1. számát. Az osztály Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma néven 2002-től önálló múzeumként működik a Szlovák Nemzeti Múzeum kötelékében. Székhelye Pozsonyban a Žižka utca 18. szám alatti Brámer-kúria épületében van, ahol az állandó kiállításon kívül a múzeum kisgalériájában és pincegalériájában rendszeresen kiállítanak a szlovákiai magyar kortárs képzőművészek. A múzeum irányítása alá tartozik az alsósztregovai Madách-kastély és a szklabonyai Mikszáth Kálmán-emlékház is. A szlovákiai magyar kisebbség kulturális emlékeinek megőrzésében sajátos helyet mondhat magának a Bibliotheca Hungarica, amely a Fórum Kisebbségkutató Intézet magyar könyvtára és adattára. A Bibliotheca Hungarica megfelelő intézményes keretet biztosít a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos dokumentumok gyűjtéséhez és tudományos feldolgozásához. A könyvtár gyűjtőkörét az egykori Csehszlovákia, illetve a mai Szlovákia területén 1918-tól napjainkig megjelent magyar nyelvű kiadványok, valamint a szlovákiai magyarság történelmére, művelődésére, társadalmi és politikai életére vonatkozó magyar és idegen nyelvű (szlovák, cseh, angol stb.) dokumentumok alkotják. A szlovákiai magyarság tárgyi emlékeinek megőrzése szempontjából jelentősek a falusi helytörténeti, néprajzi gyűjteményekben és tájházakban elhelyezett tárgykollekciók. A több mint hatvan gyűjtemény és tájház adatbázisát a boldogfai székhelyű Mátyusföldi Muzeológiai Társaság gondozza. Az 1989-es politikai változások után a kulturális értékeik megőrzésére irányuló igényének elsők között adott hangot a szlovákiai zsidóság. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum keretén belül 1991-ben létrejött a Szlovákiai Zsidó Kultúra Osztálya, amely rövid idő alatt tetemes tárgygyűjteményre tett szert. Ide került a 20. század első felében Eperjesen működő Zsidó Múzeum gyűjteménye is. Az osztály 1993-ben a Szlovákiai Zsidó Kultúra Múzeumává alakult, és Pozsonyban a Zsidó utcában álló Zsigray-palotában még abban az évben megnyílt a múzeum állandó kiállítása, amely a mai Szlovákia területén élő zsidóság történetét és kultúráját mutatja be a Nagymorva Birodalom korától 1945-ig. A múzeum Szlovákia területén további három kiállítótermet is működtet. Az eperjesi ortodox zsinagógában látható Bárkány Jenőnek a zsidóság történeti műemlékeit bemutató állandó kiállítása. A nagyszombati zsinagógában különböző rendezvényeket szerveznek. Zsidó tematikájú kiállításoknak ad helyet még a zsolnai kiszsinagóga is. A múzeum kiadványai a Judaica Slovaca sorozatban jelennek meg. A kilencvenes években a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma kezdeményezésére létrejöttek a Szlovákiában élő nemzetiségek tárgyi kultúrájának a megőrzésével foglalkozó intézmények. A Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma osztályaként 1992-ben kezdte meg tevékenységét a Kárpáti Német Kultúra Dokumentációs Központja, amely 1996-tól önálló intézményként, a Kárpáti Német Kultúra Múzeumaként Pozsonyban a Žižka utca 14. szám alatt a Szlovákiában élő németség történeti fejlődését és
