Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
8. A nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő jogszabályok Szlovákia jogrendszerében, kormányzati intézkedések a kisebbségek diszkriminációja ellen
A nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő jogszabályok... 73 ló törvényjavaslatot, majd 2001 januárjában ugyancsak sikertelenül zárultak a önálló magyar kar létrehozására irányuló törekvések a nyitrai egyetem keretén belül. Végül a 2002- ben lezajlott parlamenti választások után válhatott valósággá az egyetem megalakításának terve azzal, hogy az egyetem alapításának igénye bekerült a kormányprogramba. A 2004. január 1-jétől hivatalosan is létező Selye János Egyetem legfőbb küldetése a szlovákiai magyar lakosság képzettségi szintjének emelése. Az anyanyelven történő felsőfokú oktatás létjogosultasát bizonyítják a statisztikai felmérések is, hiszen a jelenleg felsőfokú tanulmányokat folytató 97 ezer diákból csupán 4400 magyar nemzetiségű, azaz a hallgatók 4,5%-a, míg a magyar lakosság számaránya csaknem 10%. A Selye János Egyetem Szlovákia 25. egyetemeként jött létre, de az első olyan felsőoktatási intézmény, melynek elsődleges feladata egy nemzeti kisebbség egyetemi szintű anyanyelvi oktatása. Az egyetem létrehozásáról szóló törvény értelmében az egyetem oktatási nyelve elsősorban a magyar nyelv, de összhangban a kor és az egyesülő Európa elvárásaival, az oktatás szlovák és más nyelven is folyik majd. A 2004/2005-ös akadémiai évben a tervek szerint körülbelül 300 diák kezdheti meg a tanulmányait a Gazdaságtudományi, a Tanárképző és a Református Teológiai Karon. Az egyetem felállításával megbízott testületnek az a feladata, hogy a 2004 júniusában megtartandó felvételi vizsgák idejére kialakuljon az egyetem struktúrája, megalakuljanak a karok, a tanszékek. Az egyetemnek meg kell felelnie küldetésének, magas szintű egyetemi oktatást kell biztosítania, lépést tartva versenytársaival, a magyarországi felsőfokú oktatási intézményekkel. A szlovákiai nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális életének további fontos eseménye volt a nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának létrejötte 2003. november 11-én, melyet az Akkreditációs Bizottság 2003. október 2-án hozott pozitív döntése és az egyetem Szenátusának jóváhagyása előzött meg. A kar lényegében az egyetem három karán korábban létező magyar szekciók összevonásával alakult meg. Ezzel a Konstantin egyetem pozitívan reagált a Szlovák Köztársaság Kormányának 1998. évi kormányprogramjára, mely szerint „A kormány garantálni fogja a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok műveltségi szintjének emelését az állami átlagos szintre, megoldja a pedagógusok képzését a kisebbségi nyelven oktató iskolák részére, valamint teológusok, kulturális és népművelő szakemberek képzését a kisebbségek nyelvén, megfelelő intézményi szinten a létező egyetemek keretén belül", valamint az 58. számú 2001. január 21-i kormányrendeletre, melyben „A kormány javasolja a nyitrai Konstantin Egyetemnek önálló egyetemi kar megalapítását pedagógusok, kulturális és népművelő szakemberek képzésére magyar nyelven a lehető legrövidebb időn belül”. A Közép-európai Tanulmányok Karának fő küldetése a tanító- és tanárképzés a magyar és német tannyelvű alap- és középiskolák, valamint kulturális és egyéb szakemberek képzése, főleg a kisebbségek által lakott területek intézményei számára. 8.1.2. Média Bár ma már mindenki számára elérhetőek a különböző nyelvű médiák adásai, a közszolgálati rádiónak és televíziónak a kisebbségek nyelvén sugárzott műsorainak továbbra sem csökkent a jelentőségük, hiszen lehetővé teszik, hogy a kisebbségek anyanyelvükön kapjanak információkat közvetlen környezetük aktuális eseményeiről és nem utolsósorban az őket érintő kérdésekről. Ezek a fórumok lehetővé teszik a kisebbségeket érintő kérdések megvitatását, azokat, melyek a többségi nyelven sugárzott műsorokba nem kerülnek be.
