Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)
Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel
tud dolgozni a hivatalnál, akkor kapja ezt a 18 ezer forintot” - mondta az előbbiekben idézett férfi. Az is tény, hogy az elhelyezkedést nem csupán a munkanélküliek immobilitása gátolja. Fehérgyarmat megközelítése a távolabb eső falvak lakói számára jószerivel lehetetlen. A nagy munkaerő-kínálat miatt a vállalatok csak környező 15-20 kilométeren belül eső településekről gyűjtik össze a munkásokat, Túristvándiról és környékéről jelenleg szervezetten egyetlen üzem vagy gyár sem hord munkaerőt dolgozni. Ez annak fényében is kedvezőtlen változás, hogy a térség mindig is munkaerő-kibocsátó volt, itt soha sem volt elegendő munkahely, munkavállalók ezrei ingáztak a nagy ipari centrumokba (Budapest, Tatabánya, Miskolc stb.), ahonnan az ipar összeomlása után visszatorlódtak a kibocsátó településekre, ahol többségük azóta is tartós munkanélküliségben él.26 A képzetlen munkaerő számára, álláslehetőség híján tehát marad a támogatott foglalkoztatás, ami azonban az önkormányzat korlátozott lehetőségeitől függ, és semmiképpen sem jelent megnyugtató megoldást. „Szomorú, hogy az önkormányzatnak nincsenek arra forrásai, hogy több embert foglalkoztasson.” A téesz foglalkoztatói szerepét Túristvándiban is az önkormányzat vette át, és lett ily módon a legnagyobb foglalkoztató. A hivatalban az állandó alkalmazottak ugyan csak hárman vannak, az önkormányzati fenntartású intézményekben (teleház, öregek napközi otthona, házi gondozók, gyermekjóléti szolgálat, iskola, óvoda) sokan dolgoznak. A létszámot az önkormányzat minden módon próbálja megtartani, sőt növelni, s az ehhez hiányzó pénzeket, illetve az alkalmazottak folytonos foglalkoztatását igyekszik akár más (pályázati) forrásokból27 is megteremteni. Ha kell, egy ember több munkakört is betölt, „mikor mire van szükség”. Ilyen időszakos munkakör például a nyáron nyitva tartó malom gondnoki posztja. Télen a fiatalabbik molnár fűtőként dolgozik, így a két munkakör kiegészíti egymást. Hasonlóan rugalmas munkakört tölt be az önkormányzati intézmények gondnoka is — egyben alpolgármester —, aki mindig ott segít, ahol éppen szükség van 26 Hasonló visszatorlódásról számoltak be a kilencvenes évek elején Ököritófülpösön folytatott kutatási tapasztalataik alapján Borsos és szerzőtársai. (Borsos-Csite-Hella-Kovács— Letenyei 1999; lásd még Rácz, 2005:554) 27 Az önkormányzati dolgozók egy részének állását is közhasznú, illetve közmunkapályázatok útján finanszírozzák. 54