Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

felújított patinás épületű parókia, valamint a közeli katolikus imaház. Ez tehát a falu hagyományos központja, míg a vízimalom köré épült panzió, fagyizó, ajándékbolt, élelmiszerbolt és kocsma Túristvándi idegenforgalmi központját alkotja a Kömöró' felöli elágazásnál. A kettő' között helyezkedik el a volt Kende-kúria épületeiben4 az óvoda és az idősek klubja, valamint a falu egyik büszkesége, a környéken ritkaságszámba menő teleház. A település szerkezetében megfigyelhető kettősség a fejlesztési célokban is megjelenik: a falu vezetése egyrészt mindenáron meg akarja tartani hagyományos oktatási és közigazgatási intézményeit, másrészt a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésében látja a község jövőjét.

„1997 óta azt vizsgáljuk, hogy mi lehet a kitörési pont.”

Annak ellenére, hogy a település külterületének 90%-a a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik és a — régen rendszeresen víz alá kerülő - földek nagy része mocsaras, Túristvándiban az emberek hagyományosan mezőgazdaságból éltek. A téesz időszakában majd minden háznál tartottak állatot, később, a kilencvenes évek derekán, a szociális földprogramnak köszönhetően ismét viszonylag nagy állatállomány (körülbelül száz tehén) volt a faluban. Mára azonban a mezőgazdaság a többség számára legfeljebb a család ellátását szolgáló ház körüli veteményest vagy a kiegészítő szezonális jellegű tevékenységet jelenti. A téesz felszámolása után 2004-ig még működött a tejátvevő, majd ennek megszűnésével a településen, egy ember kivételével, mindenki eladta a teheneit. Jelenleg kilenc-tíz család foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel, de közülük is csak kevesen végzik ezt főállásban, majd mindegyik gazdálkodó családnak van legalább egy biztos keresettel rendelkező tagja. A rendszerváltást követően elindult néhány vállalkozás, többségük azonban tiszavirág életűnek bizonyult. Mára a boltokon és a kocsmákon kívül csak a hat-hét éve indult falusi vendéglátók működnek, az önkormányzat kivételével nagyobb munkaadó nincsen a faluban.

Az elmúlt tizenöt évben nőtt a lakosság száma (1990-ben 720, 2004-ben 770 fő), ami a kistérségen belül kivételesnek számít. A természetes szaporodást, valamint a vándorlási egyenleget mutató adatok nagyon ingadozók,

4 A Kende-kúria épületei teljes felújításra szorulnak, hiszen ezek a 18. században egészen más céllal épültek, a teleház felújítására a tervek már elkészültek.

44