Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Gazsó Dániel: Ez itt "a sziti"

többszörös áron értékesítette Magyarországon. Mikor 2005 nyarának végén itt jártam, egyik szállásadóm, Iván György, megkért maradjak ébren vele, mert ő addig, amíg a felesége nem tér vissza Magyarországról épségben, nem tud aludni. Vodkát ittunk, és közben a családi határmenti bizniszről beszélt nekem. „Képzeld el! Beállsz egy iszonyúan hosszú sorba a kocsiddal, ami hátul tele van szatyrokkal. Alulra teszed a cigit meg a piát, a tetejére meg egy csomó marhaságot, amit a piacon találtál, hogy ne legyen nekik, mármint a vámosoknak túl feltűnő, miért is mész. Vársz, érted? És reméled, ma sze­rencséd lesz. Vannak, akik rendesek, megnézik, mit viszel, és ha nincs nálad túl nagy mennyiségű áru, átengednek. De vannak olyanok is, akik már bediliztek ettől a munkától, vagy mit tudom én mitől, s csak egysze­rűen elkezdenek téged baszogatni. Szigorúan rád néz a barom, azt meg­kérdi tőled: ki vagy, krampusz vagy mikulás? Ha a megfelelő választ adod, átenged a határon, ha nem, fizetheted a büntetést, azt jöhetsz vissza. Van, aki feldob egy pénzt, de mielőtt megnézné, közli veled, ha fej, akkor az utá­nad levő kilenc autó átmegy, te pedig mehetsz haza, ha viszont írás, akkor te mehetsz át és a többiek mehetnek aludni. De régebben voltak még ennél őrültebbek is a határon. Megkérdezte tőlem a vámos, láttam-e a Dallast. Mondom nem, mert egész este úton voltam. No, mindegy, mondja ez a majom; akkor is mondd meg, mit csinált a mai részben Bobi. Ha megmon­dod, átengedlek, ha nem, akkor darabjaira szétdobjuk a kocsit, megnézzük, mit viszel, és adok egy büntetést. Persze hogy nem tudtam mi a szart csi­nált az a hülye Bobi aznap este, hát szétszedték az autót, azt jöhettem haza a büntetéssel. De még így is szerencsém volt, mert nem tiltottak ki az or­szágból két évre” — mesélte Iván György. Ezzel a tevékenységgel sokan felhagytak, egyrészt mert 2004 májusától, Magyarország uniós csatlakozását követően, megszigorították az határel­lenőrzést, másrészt mert a kisszelmenci üzlethálózat jobban jövedelmező és kevésbé kockázatos vállalkozásnak bizonyult. Ivánék is áttértek erre az új pénzszerzési lehetőségre, nem folytatták tovább a határmenti bizniszt. Miután megjelentek a boltok Kisszelmencen, Gyuri felesége azonnal jelent­kezett eladónak. Ma is az egyik élelmiszerboltban dolgozik nyitástól zárá­sig, minden nap. „Volt, amikor a magyarországi út jobb volt, mert egy dolgot kellett csinálni. Itt, a boltban ellenben nagyon sokfelé kell figyelni. De nem hiányzik a határmenti biznisz. így nyugodtabb az élet” — mondta Gatyás Lajos. Nem véletlen, hogy mikor a kisszelmenci boltokban dolgozó eladókról van szó, szinte mindig nőkről beszélünk. Ebben a munkakörben férfiakat 26

Next

/
Thumbnails
Contents