Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Matkovich Ilona: Két hét mennyország

Mátrai Kézműves Borászkor alapító tagja amióta itt él, megtapasztalta, mekkora probléma az együttélés ebben az országrészben. “A falu egészét tekintve ez még nem a harmadik világ, itt még van perspektíva, sőt akkora értékek vannak a földben a vulkanikus és a magas mésztartalmú réteg keveredéséből adódóan, hogy én úgy érzem, megfogtam az isten lábát. A vidék adottságait tekintve feltámadást jósolok, ha a cigány-nem cigány együttélés problémáit sikerül rendezni. Van egy kivételes szépségű gótikus XIII. századi templomunk a Jesse-oltárral. A gyümölcsök és a bor mellett óriási természeti adottságok rejlenek a faluban, amelyek még nyomokban sincsenek kihasználva: ásványvíz, lovas turizmusra alkalmas területek. Mindehhez rengeteg dolgos munkáskézre van szükség. A falu jövőjének mindenképp részei kell, hogy legyenek a patai romák közül azok, akik tényleg integrálódni szeretnének, a szegénységük ellenére érezzük ezt a szándékot néhányukban. Patán jelenleg is óriási munkaerőhiány van kétkezi munkásból. A fiatalok, mindegy, hogy roma vagy nem roma, nem akarnak a határban dolgozni, én is inkább a 60-70 éves korosztályt foglalkoztatom” — mondja a fiatal gazda, aki szerint, ha valaki önálló munkát hajlandó és képes végezni, azzal szemben vidéken nincs előítélet. O is egy egykor börtönviselt férfinak és fiának ad alkalmanként munkát; előbbi megtért, és ma egy 70 fős patai cigányokból álló vallási közösség egyik vezetője. Mindkettőjüket “szétkapkodnák” a gazdák. A szomszédos Nagyréde településen évek óta jelentős számú erdélyi, magyarul beszélő cigányember dolgozik a földeken az idénymunkáknál — elgondolkodtató, hogy miért nem a patai vagy a gyöngyösoroszi cigányok kellenek inkább pár kilométerről. Szerinte a cigányságnak árt, ha mindenütt a rasszizmus áldozatának láttatják őket, akik nem kapnak munkát, és akiket megfélemlítenek.

107