Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
fememnek kombinatorikus változatai nincsenek a kürti nyelvjárásban. Az í-nek egyéb változása nincs, mint hogy igen ritkán röviden realizálódik, és ez ugyanazon szavaknak állandó tulajdonsága. A hosszú í szerepe gyarapodik azáltal, hogy ü^i és ül^í megfelelések vannak a már tárgyalt é í megfeleléseken kívül. E változások által az egészen eltérő alakú szavak a kürti nyelvjárásban azonos alakúakká váltak. Például: külső kíső, késő klső és kíső: a ’késik’ ige egyes második személye. E szavak külső realizálódásukat tekintve azonos alakúak, de jelentésüket tekintve merőben elütnek egymástól. Ebből az alakváltozásból is láthatjuk, hogy a nyelv nem törekszik okvetlenül arra, hogy minden különböző gondolatot különböző fonémsorral fejezzen ki, hiszen, íme, van rá eset, hogy a különbségeket kiküszöböli. Igen valószínű, hogy a kürti nyelvjárást beszélők nem tudatosították azt, hogy három gondolatra csak egy szavuk van. A megérthetésben az azonos fonémek ellenére a szövegösszefüggés gondolatkiegészítő erejére joggal építhetünk. ö Változás épúgv nem tapasztalható nála, mint az ű-nél és az á-nál. Van expanzív ereje, amennyiben az el hangpár helyén elég gyakran ő hangot hallunk. ó Ennek a köznyelvivel azonos képzésű hosszú hátsó magánhangzónak szintén köznyelvi mértékben van fonológikus szerepe. Más hangzók helyét nem foglalja el, kivéve a rövid o pótlónyújtásos eseteit (ol>ó), sőt néha az oí-ból nem pótlónyújtásos ó lesz, hanem az egy fokkal zártabb ú foglalja el a helyét. Az ő-nak nincsenek diftongikus realizációi. ü Megegyezik a köznyelvben lévő szerepével. ú Mint a köznyelvnek, a kürti nyelvjárásnak is ez a legzártabb magánhangzója. Az ú és ű hangokról 1. a magánhangzók megfeleléseinek rendszeres tárgyalását. c) Hangrendi változások. Ezen a helyen nem sorolom el a példákat, hanem arról lesz szó, hogy milyen esetekben fordul elő hasonulás vagy elhasonulás. A magyar irodalmi nyelvben is vannak érdekes példák a magánhangzóilleszkedés kikerülésére, illetőleg ilyen esetekben nem érvényesül a magánhangzók sorának régi finnugor 3* A kürti nyelvjárás hangtana 35
