Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

A kürti nyelvjárás hangtana 33 legmélyebben fekszik, az ajkak legtávolabb vannak egymástól, valamint a szájszélek is. Minél inkább közeledünk az o-n ke­resztül az u felé, a nyelv mindinkább emelkedik, az ajkak leg­távolabb vannak egymástól, valamint a szájszélek is. Minél inkább közeledünk az á-n keresztül az á felé, a nyelv mind­inkább emelkedik, az ajkak alkotta nyílás pedig szűkül. Ezek a mozgások a hosszú magánhangzóknál még nagyobb mértó­­kűekké válnak. b) Hosszú magánhangzók. Könnyen abba a tévedésbe esketik az ember, hogy a hosz­­szú magánhangzó és a rövid magánhangzó között semmi más különbség nincs, mint az időtartambeli eltérés. Ez addig igaz, amíg a hangokat csak akusztikailag vizsgáljuk, mint egyedül álló, más hangokkal össze nem kapcsolt beszéd­elemeket. Mivel a beszédben különbségek vannak a rövid és hosszú magánhangzók között, azért a hosszú magánhangzókat külön tárgyalom. á Képzése úgy történik, mint a köznyelvben. Az ajkak kép­zés közben semmiféle hangszínező munkát nem végeznek, sem a szájüreg nem alakul úgy, hogy a köznyelvitől elütő legyen az á hang színezete. A nyelv állása magasabb, mint az a-nál, de azért a nyelv hegye érinti az alsó fogak tövét. Az előtte álló a hangra nincs különösebb hatással, az megmarad olyan­nak, mint a köznyelvben, kivéve természetesen a tárgyalt ese­teket, amikor az a fi-vá változik. Az á hang korrelativ viszonyt a-val alkot, s a viszony­ban a-t vezérfonémként vonhatjuk el: a—á. Megjegyzendő, hogy e két főném fonetikai realizálódásában távolabb esik egymástól, mint az o—ó, ö—ő, s egyéb rövidség-hosszúság alapján szembeállított fonémpárok, mert az a-nak megfelelő zárt hosszú hang fonetikailag á, az á-nak megfelelő nyílt rö­vid pedig ó, ami a palóc nyelvjárás sok vidékén szerepel, mint az a főném kombinatorikus változata. A kürti nyelvjá­rás a nyílt rövid d-t nem ismeri. Az á főnömnek a kürti nyelvjárásban nincsenek kombina­torikus változatai és más változásokon nem megy át. A pót­lónyújtás sem változtat rajta; erős nyíltságából sem veszít semmiféle fonetikai helyzetben. é A hosszú magánhangzók közül az é főném megy át a leg­több változáson. Artikulációjában az ajkaknak nincs módosító szerepük. A szájnyílás olyan, mint az è'-nél, a nyelv izmai fe­szültebbek és a nyelvállás magasabb. A magyar nyelv é-jében a cseh fül i-s színezetet talál. A cseh nyelvben a mi zárt é-nk ismeretlen hang, jóllehet mint 3 ❖

Next

/
Thumbnails
Contents