Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Meleg Mária: Danczi Villebald élete és munkássága

Március 27-én - számításunk szerint - esedékes Pannonhalma közelében a két hadsereg megjelenése. - Huszonhatodikén, hétfőn a helyi német hadvezetőség ágyúkat húzatott a bástya déli fala elé. Onnan nagyszerűen szemmel lehet tartani a veszprém-győri országút Ravazd községen át vezető szakaszát. A Nemzetközi Vöröskereszt igazgatója, Brunschweiler Benedek odasietett a pannonhalmi elöljárók kíséretében. Tiltakozását fejezte ki, és követelte, hogy az ágyúkat távolítsák el. Az erélyes fellépésnek és az esetleges felelősségre vonás lehetőégének engedve elvontatták az ágyúkat. Makacsságuk beláthatatlan bajokat zúdított volna az összesereglett népre és Pannonhalmára.

Mi lesz tovább? Hétfőről keddre (26-ról 27-re) az épület befogadóképessége nagyon igénybe volt véve. Főapát úr a konventtel egyetértve úgy rendelkezett, hogy szükség esetén a bazilikát is, a könyvtárat is a beáradó nép rendelkezésére kell bocsátani.

Március 27-én elérkeztek a bizonytalanságot hozó körülmények. Nyilasok már nincsenek. Nem robbantották fel a Várat sem. Ezzel a híreszteléssel akarták visszatartani a Várba igyekvő lakosságot. Úgy éreztem, „senki földjén” vagyunk. A német hadsereg utolsó alakulatai is eltűntek, a szovjet alakulatok még nem tűntek fel. Izgató helyzet. Különlegesen rendkívüli. Kifutok az épületből. Csábít a különleges hadi és politikai helyzet. A nevezetes vaskapuval szemben lévő feszülettől balra kanyarodom. Senki földje! Nemcsak hadsereg, de államhatalom sincs, hivatalok sem működnek. Körülbelül száz métert futottam lefelé, amikor a főmonostor felé eső domboldalon a bokrok között, az úthoz közel levetett német katonaruhákat vettem észre. Azonnal visszafordultam. Itt még baj lehet!

A házgondnoki hivatalhoz sietek. Itt kezdődik a pincékhez vezető folyosó-rendszer. A pincékből és a hosszú folyosóról előgomolyog a szokatlan stílű áhítat imádsága; szorgalmasan gyóntak a gyónók, és gyóntattak a gyóntatok. Az imádkozás hömpölygő zsongása megfogott. Pár percre megállók. Hirtelen más zene váltja fel az eddigi zsongást. Durrannak, csattannak a golyók a falakon. A visszhang megnöveli a valóságot. Az épület déli szárnya meg a torony ágyútűzbe került. Az ablakon át a lábam előtt esik le egy elfáradt kis szilánk. — Talán két percig tart az épület ágyúzása. De nem lesz-e folytatása? Talán nincs szándékukban, hogy tudomásul vegyék a Nemzetközi Vöröskeresztet? A lövések Ravazd község felől dördültek. Oda jól látszik a háztető figyelmeztetése: INTERNATIONAL!