Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Meleg Mária: Danczi Villebald élete és munkássága

így tisztelik meg a magyar embert, hogy hívás nélkül, önként mennek el az ünnepségre zenélni. Elküldeni sem lehetett volna őket, mert ezzel megsértődtek volna. így aztán, mint a lakodalomban szólt a zene az elsőmisés pap házánál.”5

Miután pappá szentelték, Prágában három alkalommal tényleges katonai szolgálatát töltötte, majd 1936-1938 a pozsonyi Komenský Egyetemen végzett tanulmányokat, majd 1938-ban, Szlovákia déli, magyar lakta területeinek Magyarországhoz való csatolásával magyar állampolgárként tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fejezi be magyar és cseh-szlovák nyelvből. 1939-ben ugyanitt doktori címet szerez magyar nyelvből és szlavisztikából. Disszertációjának címe: A kürti nyelvjárás hangtana, fonetikai és fonológiai vizsgálata (Danczi 1939).

„Én gyerek voltam, ő meg felszentelt pap. Nekünk olyan volt, mint a második apánk. A legnagyobb szeretettel néztünk fel rá. Engedelmesek voltunk, jobban, mint apánknak. Nem kényszerből, hanem szerétéiből. Én is gimnazista lettem. Ő akkor, abban az időben gyakran tartózkodott Komáromban. Az édesapa szerepét Ő töltötte be felettem. Sokszor meglátogatott. Bíztatott, ne féljek! Felügyelt viselkedésemre. Ellátott mindennel, amire szükségem volt. Tanszerekkel, füzetekkel. Emlékszem, akkoriban olyan tollal írtunk, amelyet tintába kellett mártani. Sok gond volt vele, mert mindig elcsöppent a tinta. A töltőtoll viszont nagyon drága volt, és csak néhány gazdag család gyermekének volt. Amikor harmadik osztályos gimnazista lettem, a tanév elején megajándékozott engem egy töltőtollal. Az osztálytársaimnak elállt a lélegzetük, amikor meglátták. Apai szeretettel gondoskodott rólam.”6

5 Danczi Lajos (1925-2008), Danczi József Villebald fivére visszaemlékezése (vö. Meleg 2008).

6 Danczi Lajos visszaemlékezése.