Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Liszka József: Előszó

1. Egyszer Szent Benedeket rablók támadták meg abban a hiszemben, hogy a jószívű nép adományaiból sok pénzt találnak nála. A szent éppen a barlangban imádkozott, amikor a rablók meglepték. Nem ijedt meg, hanem erősen bízva Isten segítségében, parancsolta a sziklának, hogy nyíljék meg. S íme, alighogy megérintette a sziklát, az kinyílt és elrejtette őt a megijedt rablók elől. Enne a csodának a megtörténtét öt kerek lyuk (amelyek onnan származnak, hogy Szent Benedek menekültében két oldalt tolta kezével a sziklákat) és két lábnyom tanúsítja. Később sokan nyerték itt vissza kezük és lábuk épségét. A remete Isten segítségével megmenekedett, és attól kezdve a barlang távolabbi új részében lakott, ahová a rablók nem merték követni, hanem az úton vártak rá, és úgy fogták el.

2. A másik legenda a szent halálának körülményeivel foglalkozik: Szent Benedek hazafelé menet a néptől nagy nehezen összeszedett négy garast számlálgatta. Ennek csengésére lettek figyelmesek gyilkosai, s ekkor hurcolták a vágparti meredek sziklára, s onnan ledobták a folyóba. (Danczi 1942b, 320).

A szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy a szerző saját kutatásai alapján adja-e közre ezeket a történeteket, vagy másodkézből, ám mindenképpen fontos tett volt ez részéről. Mint ahogy a következő szlovák népének magyarítása is az ő érdeme:

Énekeljünk földünkről,

Nagy égi védőinkről,

Szentjeinkről: Andrásról,

És Benedek társáról.

Hivságokról lemondtak,

És pusztába vonultak;

Először a Zoborhegyre,

Majd a szkalkai rejtekbe.

Itt éltek jámborságban,

Erényeket ápoltak.

A virrasztást táplálták,

Elmélkedés, imádság.

Hősi szent küzdelemben Lemondással böjtöltek.

Testüket öv mardosta, így vettek kínt magukra.

*