Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
Nyelvjárások 101 3. Hogyan megy az élet a gondos, hogyan a fegyelmezetlen családban? — Mi vót Tná^i^ez^az^essô^ji^ë, no?! De ki tennenípek^kedvire! A 8züléjékné mintha masina, dëdëlle1 vól^az^ebíd. — Nekünk kő belülié nígy levél. — Azokba szegíny Marisék estefelé vocsőváznak, së ebidët nem vót^aki horgyon. Azí csak ëszënni^ji^a markot, pejig má mindennapos. — Nizd^jmëg^a^Rozijékná? Nincs othom^jmá münő rígenn^az^ura! Nízd^a sok^köccsigét. . . Mégis jobbam^bírják. — Hát^a^szomszídék? ! 0 január eg ^asszqnnák tőreimbe jámyi! Izét kír a János, ötvem^pengőt. — Máskipp^ánának azok^is, de^jj^ami kicsiny van^jis, élörvinkézik, a fődet mék^ki köllött^anniji felibű. A gyerékeji mindentől ^akarlak tűle vënnyi. Nemieket^annyira, követőnyi! Az ^ünneplő ruháját nëm^atta^oda. A felesige menyasszqm^jpize ötszáz pengő vót. A gyerékeji mirigyig^a^nyakán vótak, sokat veszekëttek. A Rozi néne órát lé^akarták vágnyi. Azok játíknak veszik^az^egisszet. 4. A kötelességnek eleget kell tenni: A kötelessígnék eléget kő ténnyi! A jó árnyigba^i^itt fekütté, akkor most hánd a kivit! Hánta^i^is a gyerek, a többnek még a szómáná^i^a létránn^átak, még mindén, Esteli^a többi^i^elé (a többi fogás elé) attain nekik jó élevíglevest.2 5. A beszélő a szöveg első felében a maga gondolatai: mondja el, majd áttér a Bógyi bácsitól hallott események rét Tavasz^vigin, nyár felé, kibújnak^a jányokonn^a ragyák. — Má rajtad is gyünnek^a ragyák! [mondta a beszélő Rozinak]. Rozi erre ójam^jmírges lélt, hogy máj^ kiöntött^az epéje. Aznapja mig^ojan^jó ember, hogy^az^epéje së keserő. A hordássá së erőtetétl senkit. Odatta^i^a jó lovakot. Égisz nap nagyon^finqm idő vót. Este leiűtünk^a falcaid; a Hódnak nagy ^udvara vót. Ľ eszig ettünk ^a rigi világrú. Bógyi^Jbáesi szeret sokat mesényi. Mesét^a tüzes^embérrű, aki mind^a^lámpás, ússzalatt. Fítek tűle. Ëccèr^a Jánosék^is látták. Mink^azokot kajdásztuk, azok^még minkét. Bógyi^bácsi igazám^beszilli^i^a meséket [komolyan mondja]. Ëmonta, hogy^ ë.ccër^este^i^a komájára hótt^emb'ér szót rá^i^a pincefarárú. %,Odatekintëtt a koma, látta, hogy arampohárbú isznak. Kínáfák. Ivott^is. Ëggy^arampoharat belopott szűr pújába. Ithqn kiveszi, hát lóköröm! A komáját nyomták még a ^istállóba ^ji^a boszorkák ^is. Vót úty, hogy nappalai# megnyomták. A rígi^i^jidőbe farkasok is bejártak a faluba, szász-százötven esztendővel ezelőtt. Eggy^embér néki^ji^ját kifognyi^ji^a halárba. Vót^écs^csikaja is. A farkasok nekimentek. A lovak mégátak, horlyoktak. A csikó eszálatt. Utánna mind^a farkasok! A csikónak^a vacoráját3 fokták^el^a farkasok, ő még^a lovakkal igényest haza! Kísöbb^a farkasok rriégéttek^két pásztor gyér ékét. Aznapjuknak aZn^vnéje is éfordút. Níha vannak íjen semmi beszídék. Mikor osztánn^mbér ámos, pillokt ally 0^1 ^a szémejit, Bógyi^bácsi hazaballag. Mos^má csak^a termísrü beszíllünk, a vetynyivalórú, méghősihalolakrú. NagyonUnéssze^jvan keverődzelna világ. Danczi József 1 dëdëlle ’barátfüle, derelye’. 2 elesígleves ’bab-, borsó-, lencseleves’. 3 vacora ’papilla mammae’.
