Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
V. Szlovákia városai 1993 után
Szlovákia városai 1993 után dó városvonal a magyar határ közelsége miatt veszítette el geopolitikai súlyát. A kelet országrész és a magyar határ menti sáv városainak helyzeti értéke ekkor zuhant a mélybe. Ezekben a városokban jutott a legtöbb üzem csődbe. Lipták dolgozatában hozzáteszi: „Az ipar ilyen visszafejlődésének semmi köze sem volt a nemzetiségi politikához, egyformán érintette a magyar határ térségét és a tisztán szlovák Felső-Garam vidékét (id. mű 81.p.).” Vagyis visszatértünk a korábban említett helyzethez: a Vág-völgye mint Csehországhoz közel eső földrajzi hely fölértékelődött, az itt kiépített ipari üzemek révén pedig az egymást követő modernizációs hullámok érvényesülése napjainkig folyamatosan zajlik. A Szepesség városainak 19. századi ipari-kézművesipari válságát a Vág-völgyében folyamatosan zajló iparosítás „oldotta meg”. Csehország német fenyegetése, illetve 1939-es megszállása felfokozta a nyugat-szlovákiai területeken a gazdaság fejlesztését. Nyugat-Szlovákia iparosítási, fejlődési elsőbbségén a szovjet érdekszféra negyven éves jelenléte csak annyiban módosított, hogy vaskohászati üzem építéséhez kapott lehetőséget Kassa az 1960-as években, illetve a szovjet határ menti városokba a szovjet érdeknek megfelelő üzemeket telepítettek (Homonna, Mezőlaborc, Nagymihály stb.). Mindezek után persze ki kell térni arra, hogy Szlovákia először 1939-1945 között nyerte el függetlenségét. Az első „független” szlovák állam geopolitikai helyzete meglehetősen egyértelmű volt, mert a náci Németország csatlós államaként vonult be a történelembe, még ha nem is Németország hozta létre, csak jóváhagyta, elismerte az önálló államiságot. A második független szlovák állam megalakulását a Szovjetunió felbomlása, majd ezt követően a Csehszlovákiától való elválás tette lehetővé. Bizonyossá vált, hogy az ún. szláv testvériség, vagy a szintén hamis két nyelvű (cseh és szlovák) egy nemzet (ez a csehszlovák nemzet), vagy az egy nyelvű (csehszlovák nyelvű) két nemzet (cseh és szlovák nemzet) eszméjére hivatkozva nem lehet népeket, nemzeteket egyesíteni, mert a történelmi múlt, a történelem során formálódott egyedi jellemzők és a belőlük származó különbségek erősebbek. 1993-ban mint Európa új állama jelent meg Szlovákia a történelem színpadán. Szlovákia önértelmezésében azonnal fontos viszonylatok merültek föl, amelyeknek a felismerése, értelmezése és befogadása meghatározta a közpolitikái cselekvéseket és az országépítő terveket is. Alapvető felismerés lett Szlovákia Közép-Európához tartozása, vagyis hogy Szlovákia egy olyan ország, amely a hajdani Szovjetunió és Nyugat-92