Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
V. Szlovákia városai 1993 után
Szlovákia városai 1993 után gyér is tartozik, növelve a városlakók számát. Ebben a csoportban találhatjuk azokat a belső perifériának minősíthető járásokat, ahol a város kicsisége is nehezíti a járás gazdasági megerősödését, mint például Breznóbánya, Aranyosmarót, Gölnicbánya járások esetében. Másutt a túl nagyra méretezett járás súlyosbítja a kisváros gondjait, mint a Rozsnyó, vagy a már említett Dunaszerdahely esetében. A határmentiség is korlátozó tényező volt évtizedeken át Nagykürtös, Rozsnyó esetében. A lengyel határ menti járások is hasonló nehézségekkel birkóznak mint Námesztó, Késmárk, Ólubló, Kisszeben, vagy az ukrán határ melletti Szobránc járás. A Kassa-környéki járás városhiányosságát viszont biztosan feledteti a nagyváros közelsége. A bejárás megoldja az itt lakók munkahelyre és szolgáltatásokra vonatkozó igényeit. V.l. A geopolitika hatása a városhálózatra Szlovákiának, mint Európa egyik legfiatalabb államának, el kell magát fogadtatnia más országokkal, illetve alkalmazkodnia kell közelebbi és távolabbi szomszédaihoz. Ezt a kettős, kifelé és befelé ható alkalmazkodást lehet komolyabban is tárgyalni, ilyenkor beszélünk geopolitikáról. Jelenleg a független Szlovákia számára a geopolitika egy egyszerűnek látszó feladatot ír elő. El kell fogadnia a transzatlanti berendezkedést és annak alapelveit, szabályait érvényesítenie kell az országon belül a rendelkezésre álló hatalmi eszközökkel. Amely ország teljesíti azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a transzatlanti körhöz tartozást, az ennek a politikai-társadalmi-gazdasági, összességében hatalmi tömbnek lesz a tagja, aki nem teljesíti, az kisodródik, rosszabb esetben ellenféllé válik. A geopolitikai helyzet fölismerése és érvényesítése a kiindulópont az illető ország belső és külső viszonyainak megszervezésében. A mai Szlovákia geopolitikai helyzetének vizsgálatát Csehszlovákia vizsgálatával kell kezdeni. Csehszlovákia 1918-as megalakulását a győztes antant-hatalmaknak köszönhette, ahogyan az ország 1938/39-es feldarabolása is a nagyhatalmak egymás közti erőviszonyának megváltozása miatt következett be. Az 1945-ben újjáalakult második Csehszlovákia helyzete egyszerűbbé vált, mert a szovjet érdekszféra részeként összezsugorodott minden önálló kezdeményezés lehetősége. Amikor a politikai és a gazdasági világversenyben a Szovjetunió darabjaira hullott, megint lehetőséget kapott Csehszlovákia az önállóságra, és ezzel új geopolitikai térbe került. Ez az esemény egybeesett Kelet-Közép-Európa újraformálódásával, miu90
