Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
IV. Szlovákia településszerkezete
Szlovákia településszerkezete két is stagnálásra készteti. Ilyen vidéknek mutatja felsorolásában Szenice környékét, a Nyitra és Losonc, valamint a Losonc és Kassa közti széles sávot. Szintén problematikusnak látta a „városmentesnek” mondható Ipolyság-Gyügy térségét, mert ez rámutat a melléktengelyek átgondolatlanságára. Léva, Korpona és Nagykürtös ugyanis nem lesznek kisugárzó erejű központok. Mai fogalmakkal élve Očovský rámutatott a határ menti területsáv fokozódó hátrányos helyzetére. 24. táblázat A népesség számának és arányának változása népszámlálásonként Szlovákiában 1921 1930 1950 1961 1970 1980 1991 2001 fo-4 999 2 376 380 2 577 2082 539 448 2 932 767 2 859 5852 487 969 2 316 814 2 389 245 5 000-621 859 753 677 902 8641 241 283 1 677 7002 510 199 2 957 521 2 990 210 Összlakos 2 998 239 3 330 885 3 442 312 4 174 050 4 537 285 4 998 168 5 274 335 5 379 455 %-4 999 79,3 77.4 73.8 70.3 63,0 49,8 43,9 44,4 5 000-20.7 22,6 26,2 29,7 37,0 50,2 56,1 55,6 Forrás: Štatisticky úrad SR, Pozsony A csehszlovák kormány 1977-es terveinek teljesülését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy igen hamar, már az 1980-as népszámlálás idején igazolni lehetett a siker felé vezető út első akadályának legyőzését, miszerint a városfejlődés olyan szintet érjen el Szlovákiában, hogy az 5000 fő fölötti lakosságszámú településeken éljen a lakosság 54%-a. Ez a feltétel még 1980-ban nem teljesült, de az 50%-os küszöböt átlépte már az arány. A következő, az 1991-es népszámlálás időpontjában azonban már siker koronázta a törekvést, mert ekkorra 56,1%-ra nőtt az arány, még ha a kommunista párt hatalomgyakorlásának lejárta után is (24. táblázat). A 10. ábra vonalvezetése érzékelteti látványosan, hogy a Szlovákia összlakosságára jellemző jelentős népességnövekedés az 5000 főnél nagyobb lakosságszámú településeken zajlott, azaz a városok szívták fel a növekvő népességet. 76