Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
IV. Szlovákia településszerkezete
Szlovákia településszerkezete kével szemben alulmaradt a szlovák és a kárpátaljai tartomány. Ezt az alárendelt helyzetet mind a korabeli magyar (Polyánszky 1939, 151-166), mind a későbbi marxista csehszlovák gazdaságtörténet erős szavakkal bírálta (Kazimour 1981, 55-60). Amikor a 19. században az acéltermelésben a kokszgyártás kezdte a fűtőanyagot adni, a gömöri barnaszénbányák jelentősége elveszett. A Tiszolcon bányászott nyersvasat ekkor kezdték a Felső-Garam völgyébe, Lopérre (Podbrezová) szállítani, ahol a korabeli Magyarország legnagyobb vashengerműje épült fel a besztercebányai-breznóbányai vasútvonal megépülését követően. Az 1920-as években a közép-szlovákiai ipari körzetet az üzemek jelentős részének bezárásával a cseh tőke felszámolta. A korompai munkássztrájk alkalmával itt lőttek először szlovák vasmunkásokra cseh katonák. Szlovákiában 200 vállalatot számoltak fel. A gyárak számának csökkenése mellett ennél nagyobb arányú volt a foglalkoztatottak számának csökkenése. A Felvidéken az 1910. évi összeírás során 83 596 vállalatot írtak öszsze 160 256 foglalkoztatottal. Az új állam szlovák tartományában azonban erősen visszaesett a termelés és a foglalkoztatás, az üzemek csak kivételes esetekben működtek teljes kapacitással. Voltak ágazatok, ahol alig 10%-os volt a kihasznált teljesítmény. A szlovákiai vasércbányászat kétharmadára, a mangánércbányászat egyharmadára esett vissza. Az 1921-ben működő öt kohóból a következő évben már négy leállt. A legfejlettebb iparág, a faipar teljesen tönkrement, csak nyersfát szállítottak külföldre. 1923-ban az ipari foglalkoztatottak száma a háború előtti színvonal felére esett vissza, 1930-ban emelkedett 92 200-ra. Újból megnőtt a kivándorlók száma. A polgári Csehszlovákia idején 220 ezer fő vándorolt ki Szlovákiából. A háborús évek után megtartották a monarchiában bevezetett kötött gazdálkodást. Gabonahivatalt szerveztek, szövetkezeti kényszerközpontot hoztak létre Pozsony székhellyel, amely szervezet fokozatosan átvette a szövetkezetek ellenőrzésének jogát. Adó- és illetékkedvezményt csak az ide tartozó szövetkezetek élvezhettek. A vasúti tarifarendszert úgy szabályozták, hogy Csehországból olcsóbb volt a keleti országrész felé szállítani, viszont a szlovák tartományból 50%-kal drágább volt a szállítás díja Csehországba. A cseh áruházak versenyét nem tudták állni a szlovák boltok. A cseh nagyipar elárusítóhelyeket hozott létre minden centrumban. A hitelt Csehországban 8%-os kamat terhelte, Szlovákiában 10-14%-os. A szlovákiai bankok jó részét a cseh bankok felvásárolták, magukba olvasztották. A 30 magyar pénzin58
