Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)

IV. Szlovákia településszerkezete

A (cseh)szlovák honfoglalás fontosabb lépései

A háború után meg is valósult a legdurvább beavatkozás a nemzetiségi összetételbe. Az új csehszlovák kormány a győztesek oldalán érkezett vissza és elérkezettnek látta az időt a nemzetiségileg egynemű nemzetállam magalkotására. Ezt tartalmazta a hírhedtté vált 1945-ös kassai kormányprogram. Azzal a hamis indokkal, hogy a magyarok és a németek voltak az okai Csehszlovákia széthullásának, mindent megtettek annak érdekében, hogy kiűzzék a németeket és a magyarokat az országból. Mivel a tömeges kitelepítés módszerét nem engedélyezték a győztes nagyhatalmak, lakosságcserével, deportálással, és a megfélemlítés változatos eszközeivel törekedtek célt érni. Ennek „eredményességét” a népszámlálási adatok fényesen visszaigazolták. Míg a szlovák nemzetiségű népesség aránya az 1910-es 57,6%-os arányról 1930-ra 66,8%-ra nőtt, addig ez az arány 1950-re 86,6%-ra nőtt, miközben a magyarok 30,6%-os aránya 10,3%-ra zuhant. A változás mögött meghúzódó emberi tragédiákról évtizedeken keresztül hallgatni kellett.

Meg kell jegyezni, hogy mindazt, amit az új Csehszlovákiában 1945-48 között a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei tettek a magyarság ellen, csírájában és módszerében már megtalálható a szélsőjobboldali Szlovák Állam belügyminiszterének, Alexander Machnak a működésében. Mach kirekesztő antiszemitizmusa mellett magyarellenes is volt. Ő találta ki és hirdette lapjaiban a szlovák-magyar lakosságcsere gondolatát és a magyaroknak Szlovákiából, a szülőföldjükről való kiűzését a háború kellős közepén (Szalatnai 1993, 270).

A népszámlálások közti évtizedekben folyamatosan nőtt Csehszlovákia, illetve 1993 óta Szlovákia népessége. Ezzel párhuzamosan nőtt - többször nagyobb mértékben az országos aránynál - a szlovák nemzetiségű lakosság aránya. A magyar nemzetiségűek aránya egészen 1950- es népszámlálásig tragikusan zuhant. Először 1961-ben ért el stabilizálódni látszó nyugvópontot, de 2001-re ez az arány is tovább romlott.

Külön meg kell említeni, hogy a népszámlálási táblázatok egyéb kategóriájába új tartalom kapott helyett. Kezdetben a népszámlálási manipulációk egyik eszköze volt, hogy ide sorolták az állampolgárságot nem kapott magyarokat, de 1950-től kezdve kisebb nemzetiségi csoportok tartoztak ide. 1990 után azonban új jelenségek tűntek fel a szlovákiai népességen belül. A cigány nemzetiségű lakosság nagyobb számban merte magát önálló nemzetiségnek bevallani, ami 2001-ben közel 90 ezer főt jelentett. A valóságban azonban ennél jóval magasabb a szlovákiai cigányok száma. Megnőtt az egyéb és ismeretlen nemzetiségűek száma is, több mint 65 ezer főt regisztráltak ebben a két kategóriában.

51