Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)

IV. Szlovákia településszerkezete

Szlovákia településszerkezete

a 24 szabad királyi város közül 19-et megfosztottak ettől a rangjától és megszüntették a 16 szepesi város kiváltságait is (Kocsis 1995).

5. ábra Szlovákia városai 1930-ban

o 1910-ben is város volt • 1930-ban város volt A 1930-ban már nem város

Forrás: Statistisches Handbuch (1932)

Szerkesztette Mezei István, rajzolta Mády Máté.

Az új csehszlovák hatalom nem volt tekintettel erre a hagyományra. Az új ország keleti felében hat város városi jogállását szüntette meg, miközben egészen keleten, a Kárpátaljának elnevezett tartomány határa mentén 11 települést minősítettek várossá.

A legtöbb várossá nyilvánítás azonban egy képzeletbeli, Pozsonytól északkeletre húzódó tengely mentén történt. Ebben a sávban húsz települést neveztek ki városnak. Ez a térség „városhiányos" térség volt, másrészt „ősi” szlovák települések adták az új városok javát: Liptószentmiklós, Turócszentmárton, Vágbeszterce, Pöstyén, hogy egy-egy városcsoport legnevezetesebb tagját említsem. Ezeket egészítették ki a Kisalföld nagy lélekszámú mezőgazdasági falvaiból kialakított városok mint Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye, Somorja stb. A városhálózat megtervezésekor érezhető volt az a törekvés is, hogy körben a határok mentén legyenek városok. Ez láthatjuk Szenicétől Csacáig (cseh nyelvhatár), Námesztótól a távoli Mezőlaborcig (lengyel határ), Somorjától Párkányon és Kékkőn át Királyhelmecig (magyar határ).

46