Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)

VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén

Az együttműködések típusai

A határ menti együttműködéseket a PHARE CBC program segítette. A magyar-szlovák határon két szűkítő megszorítással kell erről a programról beszélni. Egyrészt csak 1999-ben indult el ezen a határszakaszon a közös pályázati lehetőség, mert előtte az osztrákokkal együtt volt két kísérleti próbálkozás. A másik megszorítás azt jelenti, hogy erre a magyar szempontból leghosszabb határszakaszra jutott a legkevesebb támogatási összeg, évről évre változatlanul 2 millió euró. Ennek a felhasználásában történt annyi változás, hogy egyre nagyobb arányban tudták teljesíteni a pályázatban vállalt feladataikat a nyertesek (44. táblázat).

44. táblázat PHARE CBC programok a magyar-szlovák határon

1995

1996

1999

2000

2001

2002

2003

Jóváhagyott támogatás összege:

1 500 000

1 500 000

2 000 000

2 00 0000

2 000 000

2 000 000

2 000 000

Leszerződve:

723 116

1 498 580

1 793 815

1 969 670

1 998 659

1 819 146

1 953 459

Program zárása:

1999.07.31

2000.12.31

2002.12.31

2003.12.31

2004.1 1.30

2005.11.30

2006.11.30

Támogatott projektek

nagy:

4

4

1

1

1

15

18

kicsi:-20

11

11

9

11

5

Forrás: Váti Kht.

Menet közben az irányító hatóság módosított a kezdeti gyakorlaton, mert a nagyobb összegű pályázatokra szánt pénzt az utolsó két fordulóban többfelé osztotta az igények sokasága miatt. Ha már kevés a szétosztható pénz, legalább többen kapjanak belőle. A kis összegű támogatások esetében lehet azt a következtetést levonni, hogy a városok pályázati aktivitása volt a magasabb, illetve a Dunától keletre fekvő megyékből érkezett több pályázat. Az igényelt összeg és a ténylegesen elköltött összeg közti óriási különbség megerősíti a korábbi észrevételt, hogy a sok jó pályázat közül már a szerencse döntötte el, ki lesz a nyertes (Mezei 2004). Mindenesetre az önkormányzatok mind a hazai, mind a külföldi kapcsolatokat érintő tevékenységükben megmerítkezhettek a pályázati piac meglehetősen szegényes választékában. Erre az önkormányzati bevételek szűkös volta folyamatosan kényszeríti őket. A bevételek részletes vizsgálata nyújthatna csak pontos ismereteket arról, hogy milyen az egyes önkormányzatok, ezen belül a határ menti önkormányzatok bevételének szerkezete, milyen arányú ezen belül a pályázati úton elnyert pénzmennyiség és vajon nőtt-e a határ menti önkormányzatok pályázati bevétele hátrányos helyzetük enyhítésére, nőtt-e a nekik juttatott támogatások aránya.

A közös tervek készítésének feltétele lett a valóságos viszonyok föltárása, a helyzetelemzés, amire alapozva lehet elkészteni a terveket. A

159