Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VI. Szándékos regionalizálás - szerves reginalizálódás
Szándékos regionalizálás - szerves regionalizálódás latok, a hazai I.K.M. Reality-Staving BB építőipari vállalat, a SHP Harmanec papíripari vállalat stb. A Besztercebányai kerület elsősorban természeti szépségéről ismert. Három nemzeti park található a területén, az Alacsony-Tátra, a Murányifennsík és a Szlovák Paradicsom fantázianevű nemzeti park egy része, ami tulajdonképpen a Hernád áttörése a Gömör-Szepesi érchegységen. A Besztercebányai kerületben ered a Garam, a Rima és az Ipoly folyó, itt lépi át a magyar határt a Sajó. A hegyekben talált aranyat, ezüstöt, rezet, higanyt, ólmot és egyéb ritka fémeket - változó technikával, változó intenzitással és változó sikerrel - a 19. századig bányászták. Körmöcbánya aranyáról, Selmecbánya ezüstjéről, Besztercebánya rezéről volt elsősorban híres. A vasgyártás központja a 19. században a Gömör-vidék lett, ez a Salgótarján- Rimamurányi Vasmű korszaka. Ennek későbbi következménye, hogy a második világháború után például Gyetva környékén is fegyvergyárat építettek, ami 1989 után tönkrement. Jelenleg Nagykürtös környékén barnaszenet, Jolsván és Lubényben magnéziumot, Nyústya mellett zsírkövet bányásznak. Az ipar elsősorban a Besztercebányai és a Garamszentkereszti körzetekben fejlett, ipari és mezőgazdasági üzemek vegyesen fordulnak elő a Selmecbányái, a Gyetvai, a Losonci, a Nagyrőcei és a Zsarnócai körzetekben, míg inkább csak alig iparosodottnak, fejletlennek, mezőgazdaságinak jellemezhetők Nagykürtös, Poltár, Korpona és Rimaszombat körzetek. Nehezíti a kerület gazdasági fejlődéséta rossz közlekedés. Három nagy ipari üzem van a kerületben. Két alumíniumgyár Garamszentkereszten, norvég tulajdonban, Zólyombrézón pedig vasgyár, amit még a 19. században a magyar állam alapított vasúti termékek gyártására. 2002- ben a cseh ŽDAS-gyár vette meg, és azóta itt autógyártáshoz szükséges fémcsöveket gyártanak. Nem messze Besztercebányától, Hermándon papírgyár van, Zólyomban, Besztercebányán és Zsarnócon faipari üzem, Losoncon és Korponán bútorgyárak. Zólyomban emellett vasúti kocsikat javítanak a járműgyárban. A több száz éves hagyományra visszatekintő üveggyártásnak is vannak ma üzemei Újbányán és Poltáron. Eperjes az ország legszegényebb kerületének központja. A középkor folyamán sóbányáiról volt híres a kisváros, valamint a Lengyelország felé menő kereskedelmi forgalmáról. A város jelentősége először akkor nőtt meg, amikor Kassa 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, ekkor több fontos intézményt átköltöztettek Eperjesre. Az ország harmadik legnagyobb városává a kommunista iparosítás alatt vált. Ezekben az évek-128
