Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VI. Szándékos regionalizálás - szerves reginalizálódás
Szándékos regionalizálás - szerves regionalizálódás Az ország három legjelentősebb egyeteme (a Comenius Egyetem, a Közgazdaságtudományi Egyetem és a Szlovák Műszaki Egyetem) bocsátja ki a legtekintélyesebb diplomásokat, és itt dolgoznak a legnevesebb kutatók is. A főváros tudta a leghamarabb kidolgozni az 1990-es évek gazdasági válságára adandó helyes választ. A gépipar, ezen belül a fegyvergyártás túlsúlya és ebből következő csődje nehéz helyzetet okozott, de a Volkswagen 1991-es idetelepítésével az első mintaadó döntést hozta a város. A nemzetközi jelentőségű autógyár letelepítése után néhány évvel az itt termelt érték biztosította a szlovák GDP 10%-át és a kivitel 25%-át. A Volkswagen megjelenése és sikere újabb üzemek és beszállítók sorát vonzotta az országba. Pozsonyban már 1895-ben gyártottak elektromos kábeleket az akkor legújabb találmány, a telefonszolgáltatás számára, sőt itt készítették el az első, a Duna medrében lefektetett átmenő kábelt is. 1902 óta van hagyománya a hegesztőkészülékek, a generátorok és a különböző szigetelő anyagok gyártásának is. 1873-ban itt épült a legnagyobb robbanószereket gyártó, a feltaláló Alfred Nobel nevét viselő vegyi üzem, aminek a helyén jelenleg sok kis vállalkozás működik. 1962-ben fektették le az ország területén végighúzódó „Druzsba (Barátság)” kőolajvezetéket, ami a Szovjetunióból érkezett és ennek pozsonyi végén építették föl a Slovnaft finomítóját. Sajnos Közép-Európa legjelentősebb tiszta vizet tartalmazó felszín alatti természetes tározója fölött, amit a Duna hozott létre és táplál azóta is. A szinte tönkrement építőipar föllendülését hozta a nagy építkezési láz Pozsonyban, aminek következtében ma már itt található az ország tíz legnagyobb építőipari vállalatából négy. Üveggyárak, faipari és bútorgyárak, az ország legjelentősebb nyomdái vannak a városban. A városi tanács 2005-ben hozott olyan határozatot, hogy megkezdi az ipari üzemek kitelepítését a városból, hogy átadhassák helyüket lakóövezetnek, irodáknak. A Nagyszombati kerület Pozsony és Csehország közelségét tudja kihasználni fejlődéséhez. A PSA Peugeot Citroen autógyár idetelepülése is ennek köszönhető. A kerületet átszelő Kis-Kárpátokon kívül alföldies jellegű (Erdőháti-alföld, Mátyusföld) területének nagyobb része. Nagyszombat, Szakolca, Pöstyén és Galgóc fejlettebb körzeteknek számítanak és sűrűbben is lakottak, mint a sokkal alföldiesebb Galántai, Szenicei és Dunaszerdahelyi járás. A kerület nagy előnye, hogy Pozsony miatt minden közlekedési út vagy átmegy rajta, vagy nagyon közel van, mint pél-122
