Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
V. Szlovákia városai 1993 után
A gazdaság városfejlesztő szerepe szervezni a Rajka-Szombathely-Nagykanizsa-Letenye útvonal. A két szélső hosszanti közlekedési folyosó között azonban Budapest központi helyzete miatt két közbülső folyosó tervei látszanak kirajzolódni: a már említett V/C korridor magyarországi szakasza: Esztergom-Budapest-Dunaújváros-Szekszárd-Bóly-lvándárda és a főváros másik oldalán húzódó Parassapuszta-Vác-Budapest-Kecskemét-Szeged-Röszke útvonal, amelyek tehát érintik is, de közre is fogják a fővárost. Mindkét út északon Zsolna felé húzódik, biztosítva a két ország és azon túl Lengyelország felé a megrövidített, meggyorsított közlekedést {Molnár L. A. 2007). Szlovákia még előtte áll (de Magyarország is!) annak a felismerésnek, hogy az európai társadalmi-gazdasági kapcsolatok egy hálózatos, „négyzetrácsos” és nem egyívű közlekedési koncepció megvalósulását várják az egyes országoktól. Szlovákia esetében az egyívű nyugat-kelet irányultságú közúthálózat kiépítése folyik, miközben az észak-déli irányú nemzetközi forgalmat kiszolgáló közutak építése még legfeljebb a tervezői szándékok szintjén szerepel. Magyarország esetében az egyívűség az egyközpontúságot jelenti, a történelmi Magyarországtól örökölt Budapest-központú út- és vasúthálózat folyamatos fejlesztését, aminek a megtörése hálózatos szerkezetűre szintén nem megcélzott folyamat. Mindkét ország esetében szükség van saját geopolitikai helyzetük újbóli fölmérésére. A 15. ábra térképe mutatja az épülő szlovák autópályák útvonalvezetését, párhuzamosan a meglévő magyarországi autópályák vonalvezetésével. A két úthálózat között vannak a határ menti települések. Azt mondhatjuk, a magyarországi autópálya-hálózat az osztrák határ és Budapest között egy dinamikus térség forgalmát biztosítja, míg a keleti országrészben az Északi-középhegység déli városövét kapcsolja be a hálózatba. A szlovákiai oldalon azonban az ország déli hosszú területsávját nem szeli át gyorsforgalmi út, hanem Pozsonyból kiindulva észak felé fut. Jelképezi ez az állapot a dél-szlovákiai fejlesztési lehetőségek árnyékba kerülését, háttérbe szorulását, vagy inkább háttérbe szorítását, hiszen az útépítés - akárcsak más állami irányítású fejlesztés - szándékolt tervek alapján valósul meg. 105
