Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
a gyanút magáról, hiszen például az általa felsorolt kérdésekből hiányoztak a lakosságcserére vonatkozó adatok és Pethő észrevételei, amelyek evidens, hogy részei voltak a kérdőívnek.284 Mészáros vallomása áll legközelebb a kérdőívek tartalmához.285 A sokszorosított kérdőívekből Arany elsőként Hentznek adott át egy nagyobb mennyiséget, amelyet Gömörbe vitt. Rozsnyón felkereste dr. Csilliket és Hajdút, majd továbbutazott Csájihoz és Kovács Gyulához Tornagörgőre, akiknek bemutatta az újabb kérdőívet, és elmagyarázta az újabb felmérés lényegét. Természetesen a magával vitt kérdőívekből a nevezetteknél több példányt is hagyott.286 A felkeresett személyek feladata annyiból állt, hogy plébániájuk területének eseményeit dokumentálják, és felvegyék a kapcsolatot a közeli települések papjaival. A nyugati régióban a kérdőívek terjesztése és begyűjtése Restály Mihály és Mészáros Gyula feladata volt. A kérdőíves felmérés felemás sikerrel járt. Míg nyugaton viszonylag nagy számban gyűjtötték be, keleten kevésbé voltak eredményesek Hajdúék. Arany és Mészáros az 1947. októberi találkozójukon szomorúan konstatálták, hogy addig Gömörből nagyon csekély számban sikerült begyűjteni a kérdőíveket.287 Éppen ezért Arany és Mészáros 1947 őszén Dobócára utazott, és személyesen tárgyaltak Csáji János plébánossal. Átadtak neki ötven kérdőívet, ugyanakkor felkérték, hogy készítsen egy jelentést a deportáltak körében Csehországban 284 A ÚPN, V-1004/1 Aranyi Albert Ladislav; KV ŠtB Bratislava, s. n. Arany A. László 1949. március 5-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. Arany vallomása alapján a kérdőívet a következő kérdések alkották: 1. A település neve. 2. Deportáltak célállomása. 3. Családfő neve. 4. Családtagok száma. 5. A deportáltak kora. 6. Vallási hovatartozása. 7. A gyerekek műveltségi szintje. 8. A visszahagyott vagyon értéke. 9. Mi történt a visszahagyott vagyonnal? 10. Hogyan viselkedtek a deportáltakkal szemben? 11. Kik foglalták el a visszahagyott ingatlanokat? 285 A ÚPN, V-1004/9 Mesároš Július; KV ŠtB Bratislava, s. n. Mészáros Gyula 1949. március 7-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. Mészáros szerint a kérdőív a következő adatokat tartalmazta községenként: 1938-ban és 1945-ben a magyarok és a szlovákok száma; a reszlovakizáció számszerű eredménye; hányán távoztak önként vagy kényszerből Magyarországra és Csehországba; az érintettek foglalkozási struktúrája; hogyan zajlott az áttelepítés, a deportálás; milyen volt az érintett település oktatási intézményeinek a helyzete 1938-ban és 1945-ben; hányán látogatják az iskolát; milyen nyelven folyik az oktatás; a település papja tanít-e hittant. A kérdőív része volt egy jegyzék, amely tartalmazta az érintett településről deportált személyek névjegyzékét és csehországi címüket. 286 A ÚPN, V-1004/1 Aranyi Albert Ladislav; KV ŠtB Bratislava, s. n. Arany A. László 1949. március 5-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. Arany szerint Hentz körülbelül harminc kérdőívet vitt magával. 287 A ÚPN, V-1004/1 Aranyi Albert Ladislav; KV ŠtB Bratislava, s. n. Arany A. László 1949. március 5-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 98
