Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
A kérdőív kiküldésével az egyházi hatóság célja az volt, hogy felmérje a deportálások eseményeit, eredményét és következményeit. A következmények felmérése alatt nemcsak a hivatali túlkapásokra kereste a választ a kérdőív, hanem a deportáltak új lakhelyének a felmérését is szerették volna ezzel elvégezni. Hiszen Pobožný csak ennek ismeretében küldhette egyházmegyéjének papjait a hívek után. A kézbesített kérdőíveket az összes megszólított pap hiánytalanul beküldte a püspöki hivatalba. A beérkezett információkat Bodor összegezte, majd annak alapján Pobožný egy memorandumot állított össze, amelyet Gustáv Husáknak, a szlovák kormány elnökének (a Megbízottak Testületé elnökének) és Jozef Lettrichnek, a Szlovák Parlament (Szlovák Nemzeti Tanács) elnökének küldött.274 Több mint valószínű, hogy Pobožný ilyen irányú tevékenysége és aktivitása Arany befolyásának is volt köszönhető, aki rendszeresen találkozott vele rozsnyói tartózkodásai során, és beszámolt a magyar kisebbség keserves helyzetéről.275 Ezzel párhuzamosan református oldalon szintén hasonló kezdeményezés alapján dokumentálták a deportálások következményeit országos szinten. A kérdőíves felmérés mögött Tomasula János (Tomašula Ján) kassai református lelkész - mint a református egyház szervezőbizottságának az elnöke - állt, aki 1947. január 22-én kilenc szeniorátusnak küldte szét a hat pontot tartalmazó kérdőívet. A kérdőív a deportálásokat érintő kérdések mellett külön kitért a református egyházat ért vagyoni sérelmekre és károkra, valamint az oktatási intézmények állapotára is.276 Az adatgyűjtésben jelentős szerepe volt Lenkey 274 A ÚPN, V-1004/25 Bodor Alexander; KV ŠtB Bratislava, s. n. Bodor Sándor 1949. március 14-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. Bodor eredeti vallomása szerint Pobožný a memorandumot Mindszenty részére készítette. Ezt az állítását a bírósági kihallgatás során viszszavonta, és kijelentette, hogy az 1949. március 14-i vallomásában szereplő állítás akarata és tiltakozása ellenére került bele, és a jegyzőkönyvet csakis azért írta alá, mert a kihallgatás során ki volt merülve. „Pasái mojej výpovedi, že memorandum bolo zaslané kardinálovi Mindszentymu sa dostalo do zápisnice proti mojej vôli, ačkolvek som proti tejto fomácii pri spisovaní zápisnice protestoval. Zápisnicu som vzdor tomu podpísal, lebo som bol vyčerpaný.” Lásd ŠA Bratislava, f. Štátny súd v Bratislave i. sz. Or III 83/49/11 Varró a spol., dr. Bodor Sándor 1949. április 6-i, illetve 15-i vallomása alapján. 275 A ŰPN, V-1004/31 Pobožný Robert; KV ŠtB Rožňava, s. n. Pobožný Robert 1950. március 4-i kihallgatásának jegyzőkönyve alapján. 276 A ÚPN, V-1004/37 Tomašula Ján; KV ŠtB Bratislava, s. n. Tomasula János 1949. március 19-i kihallgatásának jegyzőkönyve alapján. 95
