Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség

békekonferencia kedvező döntésétől várta. Hamis illúziók tapadtak az igazságos béketeremtés ideájához. 1945 májusában a külügyminisztériumon belül felállított béke-előkészítő osztály a magyar tárgyalási pozíciók véglegesítésén dolgozott, amely konkrét elképzeléseket tartalmazott a csehszlovák-magyar határkérdés értelmezésével kapcsolatban. Ez nagyban hasonlított az amerikai és brit szakértői tervekhez.245 Nagy Ferenc 1946. áprilisi moszkvai tárgyalásain a szovjet fél a határrendezés kérdésében nagyvonalúnak mutatkozott. Sztálin kijelentette, a színtiszta magyar területekért folytatott harcában a magyar békedelegációt a legmesszebbmenőkig támogatni fogja a párizsi értekezleten.246 Ezekre a hírekre építve a népi szövetség azt az álláspontot hirdette, hogy Magyarország jogos területi igényeit a nyugati nagyhatalmak és a szovjet vezetés is támogatja, sőt elismeri.247 A szövetség a néprajzi elv szerint meghirdetett békés területi revízió hangoztatását T. G. Masaryk volt csehszlovák köztársasági elnöknek az 1920-as évek elején és az r928-as Rothermere-akció kapcsán felvetett határmódosítási elképzelése alapján igyekezett legitimálni.248 A lap egyik ominózus írása kiemeli: „Masaryk aktualitását vesztette saját népénél, amely a demokrácia helyett a soviniszta nemzetiségi üldözésre rendezkedett be. A magyarok Masarykot emelték fel a csehekkel való védekezésükben a béketárgyaláson (sic!). [...] A júniusi békekonferenciánkon a Felvidék hovatartozása is elintéződik. A döntés eredménye nem vitás: a Felvidék magyar volt és magyar is lesz!”249 Ez az írás a későbbiekben sokat nyomott a latban, hiszen ennek alapján ragadt rá az irredentizmus vádja a népi szövetségre.

A Csehszlovákiával szembeni területi igény másik eszközeként egy esetleges népszavazás kiírásának elérése jöhetett volna számításba a népi szövetség szerint. „Mint illetékes csehszlovák körökből értesülünk, a béketárgyalások előtt valószínűleg Beneš dr. államelnök kijátssza az utolsó ütőkártyáját... A Szlovákiá-245 Szarka László: A szlovákiai magyarok kérdése a párizsi békekonferencián. In: Otthontalan emlékezet, i. m. 135.; lásd még Kertész István: Magyar békeillúziók, 1945-1947. Budapest, Európa-História, 1995.

246 Révész Béla: Újabb dokumentumok Nagy Ferenc és Sztálin találkozójáról. ArchivNet, XX. századi történeti források, 1. évf. (2001) 2. sz.; http://archivnet.hu/politika/ujabb_dokumentum_ nagy_ferenc_es_sztalin_talalkozojarol.html; letöltve: 2015. november 10.

247 Gyepű Hangja, 14. szám, Külpolitikai helyzetkép.

248 A Rothermere-akcióval kapcsolatosan lásd: Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 2009, 112-126.; Michela, Miroslav: A Rothermere-akció visszhangja Csehszlovákiában 1927-1928-ban. Századok, 2005,139. évf., 1497-1514.

249 Észak Szava, 1946. május 14., 12. szám, Masaryk szellemében vonják meg a nemzetiségi elv alapján a magyar-csehszlovák határokat...

86