Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
rendszert alakítottak ki már a kezdetkor. Ez elsősorban Hentz Zoltán, Lipcsey Gyula, Paksy László, majd később Arany A. László érdeme volt. A népi szövetség ugyan nem alkotott szervezeti szabályzatot - legalábbis nincs tudomásunk róla -, ennek ellenére a kapcsolattartás és képviselete mégiscsak egy magasabb szervezettségi szintre utal. Az eseményekre való - előre nem mindig tervezhető - reagálások alkalmai megköveteltek bizonyos „kifelé” felmutatható legitimitást, illetve önhitelesítést, mindenekelőtt a magyar kormány felé. A fennmaradt memorandumok, állásfoglalások alapján a népi szövetséget kifelé az elnök és a főtitkár képviselte.181 Egyedül ezeken a dokumentumokon szerepel a szervezet két vezetőjének a megjelölése, hol név nélkül, hol olvasható aláírással. Eddigi kutatásaink alapján csakis az 1946 késő nyarán és őszén keletkezett memorandumok, állásfoglalások voltak ilyen formában ellátva, amelyeket kivétel nélkül a magyar kormány tagjainak vagy az egyházak képviselőinek címeztek.182 Az eredetiben vagy másolatban fennmaradt dokumentumokon a népi szövetség két vezetőjének neve mellett a szervezet pecsétje is szerepel. Feltételezzük, hogy az ily módon kiadott dokumentumok Varró István, Krausz Zoltán és Hajdú László 1946. őszi magyarországi útjával függtek össze, hiszen az azt követő időszakból - egyelőre - nem találkoztunk a jelzett módon hitelesített forrásokkal. 1946 késő tavaszáig a szervezet nyugati és keleti csoportjának tevékenységében alkalmasint még előfordult koordinációs malőr. Ezt igyekezett kiküszöbölni Hentz mint a két csoport összekötője. Azért esett rá a választás, mivel jól ismerte a gömöri viszonyokat és a gömöri csoport vezetőit is. Hentz az összekötői szerepkör mellett Lipcsey Gyulával a szervezet futára is volt. Paksy, majd később Arany utasításai alapján pecsétes igazolvánnyal járták Délnyugat-Szlovákiát. Az igazolványokat Hentz 1946 nyarán Paksy lakásán készítette.183 Abból a célból készültek, hogy a futárok által felkeresett személyeknél eloszlassák a bizalmatlanság legkisebb gyanúját is. Ahogy utaltunk rá, Hentz a pecsétes igazolványt első alkalommal Király József csicsói plébánosnál használta.184 's1 A népi szövetség elnökére és főtitkárára vonatkozó utalást sem a szervezet tagjai ellen folytatott állambiztonsági vizsgálati, sem a viszonylag terjedelmes bírósági anyagban nem találtunk. Az idézett memorandumokkal, állásfoglalásokkal egy önálló alfejezetben foglalkozunk. A ÚPN, V-1004/2 Hentz Zoltán; KV ŠtB Bratislava, s. n. Hentz Zoltán 1949. február 28-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. Hentz elbeszélése szerint a pecsétes igazolvány a következő szöveget tartalmazta: „Ennek az igazolványnak a tulajdonosa a szervezet tagja.” A ÚPN, V-1004/2 Hentz Zoltán; KV ŠtB Bratislava, s. n. Hentz Zoltán 1949. február 28-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 66
