Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
Tiltakozási, ellenállási formák a felvidéki magyarság körében
vák nemzet ellen, és vagy aktívan részt vettek a felszabadításukért vívott harcban, vagy pedig szenvedtek a náci és fasiszta terrortól”, azoknak az állampolgársága megmarad.59 A szervezet 1947. árpilis 7-én, a kölcsönös lakosságcsere megkezdése előtt, szövetségre lépett a Magyar Antifasiszta Fronttal és több kisebb ismeretlen szervezettel, és megalakították a Csehszlovákiai Magyarok Végrehajtó Bizottságát.60 A Balogh-Dénes Árpád nevéhez fűződő Antifasiszta Fronttal való együttműködés nem volt hosszú életű. A Magyar Végrehajtó Bizottság újra önállóan fejtette ki tevékenységét, majd 1948 tavaszán, Szalatnai Magyarországra való áttelepülését megelőzően befejezte jogvédő, érdekvédelmi munkáját. A felsorolt szervezeteken kívül a magyar kisebbség érdekében még számos egyéb csoport hallatta hangját. 1946 mindenszentek napján ismeretlen személyek vagy személy a Csallóközi és Felvidéki Magyarok elnevezésű szervezet nevében Magyarok ne félj etek!! Kiált a világhoz Pozsonytól Kassáig 700 000 magyar címmel a párizsi békekonferencia ülésezésének apropóján igazságos békét kért a nagyhatalmaktól, amely az etnikai alapon vett határmódosításban jelent volna meg. A memorandum keltezése mellett olvasható római VI., illetve annak (kezdetleges rajzolatú) pecséttel való ellátása alapján feltételezhető, hogy más (még elő nem került) kiáltvány, dokumentum is e szervezethez köthető, azaz egy korábban életre hívott szerveződés hattyúdaláról van szó.61 A baloldali szervezetek történelmi szempontból önálló fejezetet alkotnak. Elsősorban a kommunista párt régi tagjai voltak azok, akik az 1945-ben bekövetkezett rendszerváltó fordulat után - a kommunista párt nacionalista politikája miatt, a kollektív bűnösség kimondásával - elvesztették a lábuk alól a talajt.62 Dél-Szlovákia magyar többségű vidékein - például a Mátyusföldön vagy Gömörben - szintén komoly érdekvédelmi tevékenységet folytattak, amelynek 59 Az idézett 33/1945 számú elnöki rendelet 2. §-ának 2. pontja alapján. Lásd: Szarka László (szerk.): Jogfosztó jogszabályok Csehszlovákiában 1944-1949. Elnöki dekrétumok, törvények, rendeletek, szerződések. Komárom, MTA Etnikai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kecskés László Társaság, 2005,123. «» Tóth László: „Hívebb emlékezésül...”, i. m. 183-189. 61 ŠA Bratislava, pobočka Šaľa,/ Okresný národný výbor v Galante. I. sz. 56/1947 Prez.; a szervezet kör alakú pecsétjének pecsétképe egy falevelet ábrázol. 62 Egy példa: 1945 augusztusában Szlovákia 79 közigazgatási járásából 66-ban jött létre járási nemzeti bizottság (jnb). Ebből 43-ban a kommunisták, 7-ben a demokrata pártiak voltak többségben. A jnb elnöki tisztét 48 esetben a kommunista párt jelöltje töltötte be. A magyar nemzetiségű párttagok térvesztését Érsekújvárott fogalmazták meg az 1946. április 14-én elfogadott emlékiratukban. Lásd: Tóth László: „Hívebb emlékezésül...”, i. m. 125-128. 29
