Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Tiltakozási, ellenállási formák a felvidéki magyarság körében

rendszer aktív tényezőivé váltak, függetlenül attól, hogy ez a folyamat több megoldatlan problémától volt terhes.

Az egyéni tiltakozási formák tárgyalásánál röviden utaltunk már arra, hogy a szlovákiai magyarság jogfosztottságának története során a békés fellépések mellett néhány esetben az erőszak alkalmazásának példájával is találkoztunk.

1945. augusztus 7-ről 8-ára virradó éjjel Tornaiján helyi fiatalok felrobbantották a járási csendőrparancsnokság épületét, amely gyakorlatilag teljesen megsemmisült.46 A robbantásnak nem volt sérültje. Az azt követő vizsgálat és sorozatos házkutatások során a gyanú a tizenkilenc éves Hancsovszky Bélára terelődött, aki a vallatás során beismerte tettét.47 A vizsgálat folyamán további két kiskorú személyt tartóztattak le: a tizenhat éves Hancsovszky Istvánt és a tizennégy éves Bőhm Ferencet, akik a vizsgálati fogság alatt szintén beismerő vallomást tettek. Nagyon nehéz meghúzni a határvonalat ebben az esetben az egyéni és a csoportos tiltakozási mód között, de úgy gondoljuk, mivel az esemény előtt a gyanúsítottak szervezett formában nem fejtettek ki tiltakozást/ellenállási tevékenységet, az egyéni tiltakozási formák közé sorolhatjuk az esetet. A vizsgálat során és az azt követő bírósági tárgyaláson a fővádlott Hancsovszky Béla a robbantásos merénylet végrehajtásának okát az egyre szaporodó magyarellenes intézkedésekkel magyarázta. Ily módon próbált tiltakozni a kormány magyarellenes rendelkezései ellen. A három letartóztatott fiatal közül rögtönzött eljárással egyedül Hancsovszky Bélát állították a Rimaszombati Járási Népbíróság elé, 1945. augusztus 24-én. A további két kiskorú tanúként szerepelt a perben. A fővádlottat a bíróság golyó általi halálra ítélte, de Hancsovszkynak regényes módon sikerült megszöknie a bíróság fogdájából, és Magyarországra menekült.48

46 Gaál Imre: Száz év Tornaija történetéből 1848-1948. Somorja, Méry Ratio, 2001; Popély Árpád: Tornaija - 1945. augusztus 8. Új Szó, Szalon, 2011. augusztus 6., szombat, 5. évf., 31. szám; A robbantásos merényletről a kommunista párt napilapja, a Pravda a címlapon számolt be Maďarské teroristické bandy v činnosti (Magyar terrorista bandák akcióban) címmel. (Pravda, 1945. VIII. 12., 1.)

47 Pravda, 1945. vm. 15., 6., Vraha Slovákov v Tornali chytili (Elfogták a szlovákok gyilkosát Tornaiján).

48 Az esettel kapcsolatosan lásd: Tóth László: „Hívebb emlékezésül...”, i. m. 26., 312. (dr. Boross Zoltán leírása alapján). A bíróság ítéletéről a Pravda című napilap 1945. augusztus 26-án közölt tudósítást Tornaljský terorista odsúdený na smrť (Halálra ítélték a tornaijai terroristát) címmel.

25