Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Forrásgyűjtemény

napja” pánikot keltett a felvidéki magyarság között, már annál is inkább, mert a helyi szervezetek minden fenyegető eszközt céljuk elérésére felhasználtak.

d. / Az u.n. reszlovakizáció idejében Magyarország az infláció legborzalmasabb stádiumában volt.

e. / Az u.n. reszlovakizáció idejében Magyarország vezérpolitikusai Londonban tartózkodtak, miáltal nem állt módjukban tekintélyük súlyával személyesen tiltakozni az u.n. reszlovakizáció ellen.

f ./ Az u.n. reszlovakizáltaknak anyagi előnyöket ígértek, amit - természetesen - nem kaptak meg.

Az u.n. reszlovakizáció következtében mintegy 250-350 ezer felvidéki magyar elvesztése súlyos véráldozatot jelent a magyarságnak, sőt következménye a leendő tárgyalásokon teljes magyar kudarcot is előidézhetnek.

Az u.n. reszlovakizáltaknak Szlovákiában felmondanak és a munkásoknak munkaalkalmat Ígérnek a Szudéta-vidékeken, ahol most már mintegy 45-60 ezer magyar él és számuk egyre gyarapodik. Megjegyezendő, hogy egy részüket ingyenes munkatáborba szedték össze.

Az október 28-án aláírandó kétéves terv egyik pontja kötelezi Szlovákiát, hogy 26 ezer munkást adjon Csehországnak. Ezek a munkások is, családtagjaikkal kb. 80 ezren, az u.n. reszlovakizáltakból kerülnek majd ki.

A FELVIDÉKI MAGYARSÁG ÓHAJA, HOGY A KÖLCSÖNÖS TÁRGYALÁSOK ELSŐ PONTJAKÉNT A MAGYAR KORMÁNY AZ U.N. RESZLOVAKIZÁCIÓ TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉT KÖVETELJE ÉS HARCOLJA IS KI.

II. Népszavazás a Felvidék magyar-lakta vidékein.

A felvidéki magyarság nagyon fontosnak tartja, hogy sorsának eldöntésében aktív szerepet vállalhasson. Mint első memorandumában is kérte a Külügyminiszter Urat, a legcélszerűbb megoldást a nemzetközi ellenőrzés alatt álló titkos népszavazásban látja.

A népszavazás esetében biztosítani kell:

a. / Szavazati joggal csak olyan egyén bírjon, aki 1918-20-ban valamelyik felvidéki helységben bírt illetőséggel, illetve ilyenek családtagjai is. Az 1930-as, vagy 1938-as alap azért nem lehet megfelelő, mert nagyszámú tisztviselőréteg (posta, vasút, járásbíróság, járáshivatal, katonaság, iskolák stb.) erősen ellensúlyozták a magyarság számarányát, bár 1938-ban leváltódott, de 1945-ben újabb hivatali aparátus került a helyébe.

b. / A Magyarországra kiüldözött mintegy 45 ezer felvidéki magyarnak is biztosítani kell a szavazati jogot.

257