Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Forrásgyűjtemény

zás, ha párttagsága 1938 után megszűnt. Ha 1938 után bármilyen pártban volt, 1 évtől 10-15 évig tartó fogház, illetve munkatábor és teljes vagyonelkobzás.

A mostani népbíróságoknál nem szabad elfelejteni, hogy minden magyar bűnös. Nézzük meg a rozsnyói ítélkezéseket! Vízváry László, ref. lelkész 1938 nyarán belépett az Egyesült Magyar Pártba, a visszacsatolás után semmilyen pártnak nem volt tagja. A nyilasok internálni akarták, de hívei nem engedték. Most azonban nem jelentkezett szlováknak, ezért 2 esztendő munkatáborra ítélték.

Smid István volt rozsnyói ev. lelkészt, mert a MÉP-ben egyszerű tagként 1 évig szerepelt, 3 évi munkatáborra ítélték.

Dr. Privitzky Gyula rozsnyói pápai kamarást bizonyos időközben 6-8 napra bezárják, hogy „menjen el a kedve magyarul prédikálni”.

Az orosz kitüntetésekkel dekorált Fábry József partizán-őrnagyot is időnként a börtönbe vitték, mert nem jelentkezett szlováknak. A magyar rádió tiltakozása után szabadlábra bocsátották, de kitiltották Rozsnyó területéről.

5. A felvidéki magyarság minden pénzét a tavalyi pénzbeváltáskor zárolt letétbe helyezték. Ezeket a betéteket majd beszámítják a jóvátételi összegbe, de nem valószínű, hogy a felvidéki magyarság kártérítést kap.

6. Az itteni intelligencia most nem menekült el a végekről Budapestre, hanem megmaradt a néppel, mert hitt abban, hogy a magyar államférfiak ígéretei be is válthatók.

7. A magyarok nem választhattak a községi és parlamenti választásokon. Számuk tehát a lakosság számából levont választók száma, a 18 évesek számával kisebbítve.

8. A reszlovakizáció sem tett komolyabb kárt a magyar tömegekben, mert csak a nyugdíjasok és az iparengedélyes kereskedők, illetve iparosok jelentkeztek szlováknak, de lélekben azok is magyarok maradtak. A reszlovakizáció alatt, merjünk őszinték lenni, elvártuk a magyar politika sakkhúzását, a rádiófelhívást, hogy mindenki jelentkezzék szlováknak, mert a béketárgyalásokon bebizonyítjuk, hogy a jelentkezés budapesti parancsra történt, a magyarok biztonsága érdekébe.

III. Ki a háborús bűnös?

Szlovákia 1939-ben, Magyarországon 1944-ben lett német csatlósállam. Mindketten harcoltak Németország oldalán. A zsidókérdést Szlovákia már 1941-ben, Magyarország 1944-ben hajtotta végre. A partizánmozgalom 1944-ben lépett fel a németek ellen, ugyanez évvégén a magyar vörös hadsereg szintén harcolt.

218