Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Az első szlovákiai magyar koncepciós per

A vádirat beterjesztése után Rašla javaslatára a bíróság 1949. július 23-án úgy döntött, hogy nyolc vádlott - Arany A. László, Hentz Zoltán, Hajdú László, Varró István, Krausz Zoltán, Gömöry György és Lipcsey Gyula - kivételével a többiek négy és fél hónap raboskodás után szabadlábra helyezhetők azzal a feltétellel, hogy állandó lakhelyüket csakis a bíróság beleegyezésével hagyhatják el.545

A pillanatnyi szabadság érzése azonban a vádlottakra nézve nem jelentett szabadulást. Több hónapos súlyos fizikai és lelki nyomás után csak átmenetileg hagyták maguk mögött a börtön falait. A börtönben mindegyiküket megrémítette a hír, hogy a Bokor és társai „rokon ügy” kapcsán az előzetes letartóztatásban levő Kovács Pál kanonok, gyerki plébános a vizsgálat során alkalmazott brutális rendőri fellépés miatt életét vesztette.546 Ebben a zavart lelkiállapotban várták a közelgő tárgyalás időpontjának kitűzését.

Közben a szlovák állambiztonság újabb terhelő bizonyítékokért kopogtatott az ÁVH-nál. 1949. március végén, közvetlenül a büntetőfeljelentés elkészülte után egy újabb válasz érkezett Budapestről, amely szerint a Mindszenty-per kapcsán nem került elő olyan információ, amely alapján az érsek anyagilag

646 ŠA B./ Štátny súd Bratislava, Or III 83/49 Zoltán Hentz a spot; Štátna prokuratúra Bratislava, č. Pst III/166/49, Bratislava, 23.7.1949.

546 ŠA B./ Štátny súd Bratislava, Or III 83/49 Zoltán Hentz a spot; Štátna prokuratúra Bratislava, č. Pst 111/268/49/2, dôverné, Bratislava, 24.5.1949.; Tipary, Ladislav-Lagova, Veronika: Pavel Kovács, i. m. 89-90. A hivatalos álláspont szerint hashártyagyulladásban halt meg. A kortársak szerint halála előtt brutálisan megverték.

187