Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség

partizánmozgalom támogatása címén nyolcévi börtönre ítélte. Az ítélet után a német parancsnokság Drezdába szállította, és a kirótt büntetést harmincévnyi kényszermunkára változtatta. 1945. május 6-án több társával megszökött, és a hónap végén jutott haza Rozsnyóra.407

24. kép. Varró István, a Csmadnész gömöri csoportjának vezetője

1946. november 15-16-án megkezdődött a magyarok erőszakos csehországi deportálása.408 Beneš elnök 88/1945. számú dekrétuma alapján több tízezer szlovákiai magyart hurcoltak el Csehországba közmunkára, többségében az elűzött németek helyére. A deportálások megkezdésével a csehszlovák kormány beváltotta korábbi riogatásait a magyarok széttelepítéséről. Célja a magyar etnikai területek megbontása és a magyar kormány rákényszerítése a lakosságcsere-megállapodás végrehajtására. Varró és Krausz útja emiatt még nagyobb jelentőséget kapott, hiszen a karhatalom igénybevételével megvalósított embervadászat nemzetközi szinten is felháborodást váltott ki.409

407 A ŰPN, V-1004/5 Krausz Zoltán; Krausz Zoltán Budapesten 1949. február 11-i vallomásának jegyzőkönyve alapján; Krausz Tivadar: Háborús- és béke-bűnösök között. Interjú Krausz Zoltánnal. In: Emlékkönyv, i. m. 495.

408 Popély Árpád: A szlovákiai magyarság csehországi deportálása. In: Molnár Imre-Szarka László (szerk.): Otthontalan emlékezet, i. m. 137.

409 a MÁK rendszeres nemzetközi sajtószemléi szerint több svájci, francia, belga stb. lap megdöbbenéssel írt a deportálások következményeiről.

139