Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Bevezető

hogy kiépítse és megszilárdítsa egyeduralmát. Ehhez volt eszköze és partnere a kommunista párt és annak fegyveres testületé, a politikai rendőrség, de ennek a célnak vetették alá ugyanakkor az igazságszolgáltatást is.

A történtek fonákságát jellemzi, hogy az Arany A. Lászlóval fémjelzett Csmadnész leleplezésére akkor kerítettek sort, amikor - az úgynevezett proletár internacionalizmus jegyében - rendeződni látszottak a magyarok állampolgári jogai Csehszlovákiában. A magyar belügyi szervek (ÁVO) Budapesten letartóztatták előbb Krausz Zoltánt, majd Varró Istvánt, a szervezet két volt aktív tagját. Elfogatásukra a Mindszenty-per elsőfokú ítéletének kihirdetése után került sor. Az okot az adta, hogy a bíboros érseknél tartott házkutatáskor terhelő dokumentumokat találtak ellenük. Az ÁVO mindkettőjüket kihallgatta, majd a megszerzett információk alapján 1949. február 20-án kitoloncolták az országból, és átadták őket a csehszlovák politikai rendőrségnek.15 A csehszlovák politikai rendőrség viszont az újbóli kihallgatásukat követően kerek egy hónap múlva letartóztatta, majd a legbrutálisabb eszközöket is felhasználva vallatta a szervezet tevékenységében érintett személyeket.

A vizsgálat során több mint három tucat gyanúsítottat tartóztatott le és hallgatott ki a politikai rendőrség. Köztük olyanokat is, akiket később szabadon engedtek, és ejtették ellenük a vádat. A politikai rendőrség által lefolytatott vizsgálat alapján 1949. május 20-án nyújtotta be a vádiratot a pozsonyi Állambírósághoz Anton Rašla ügyész. A huszonegy oldalas vádiratban huszonhat gyanúsított ellen a köztársaság alapjai elleni bűncselekmény előkészítésének, az államtitkok megsértésének bűntettét és a közrend megzavarásának vétségét rótta fel a Tt. 50/1923 számú törvénye alapján. Saját bevallása szerint Rašla - akit a csehszlovákiai koncepciós perek leghírhedtebb fővádlójaként ismer a szakma - a munkája során nemcsak szakmai szempontok, hanem politikai meggyőződése alapján járt el.16

A bírósági perre az előzetes tervekkel ellentétben csak 1949. december 28- 30-án került sor. A Hentz és társai ellen megfogalmazott vádirat szerint elren-15 Archív Üstavu pamäti národa Bratislava (a továbbiakban A ÚPN),/ XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-400/5, Krausz Zoltán, KV ŠtB Bratislava, Zpráva o zadržaní a zatknutí, s. n., s. d.

■s Ő volt a Tiso-per fővádlója is. A per kapcsán tette a következő kijelentést több évtized múlva: „Okrem toho, že som mal svoju povinnosť, konal som aj zo svojho presvedčenia. Z presvedčenia komunistu.” Lásd: http://www.sme.sk/c/33i532i/anton-rasla-obavany-prokurator-do-vazenia-posielal-a-tam-aj-skoncil.html#ixzz3liNN5RKH; letöltve: 2015. szeptember 14. De például ő emelt vádat Prágában Milada Horáková ügyében is.

12