Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Bevezető

magyar irodalmi termésbe. Ezzel ugyanakkor megadta a historiográfia számára az első indíttatást, hogy a történetírás sérelmi irányzata mellett a szlovákiai magyarok egyéni és csoportos kiállásának eddig mellőzött témája is teret kapjon. Szintén ő volt az, aki megcáfolta Fábry Zoltán második axiómáját a magyar kisebbség viszonyulásáról a jogfosztottság éveinek történéseihez. Tóth ugyanis a Fábry által megfogalmazott három választási lehetőséget - „a magyar demokraták, kommunisták, antifasiszták” a helyzet láttán vagy átköltöznek Magyarországra; tiltakozó, néma passzivitásba vonulnak; vagy nemzetiséget változtatnak, és próbálják keresni az együttműködést - megcáfolva kiemelte, hogy létezik egy negyedik út is: „...a tiltakozás, az aktív ellenállás, a tevékeny szembeszegülés, a következmények lehetőség szerinti enyhítésének az útja.”10

Az 1945 áprilisától létrejött szervezetek sora teljesen átfogta a szlovákiai magyar társadalom egészét. Tevékenységük egy pontban azonos volt: a csehszlovák kormány, illetve a szlovák kormányzati szervek sovén magyarellenes rendelkezései miatt nyíltan és bátran álltak ki a magyar kisebbség védelmében, ahogy Tóth László a már idézett negyedik pontjában megfogalmazta. Közöttük is kiemelkedett az 1945 kora őszétől szárnyait bontogató Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség (Csmadnész), amely a legszervezettebb módon és a leghosszabb ideig fejtette ki jogvédő tevékenységét.

A szervezet memorandumok sorát fogalmazta meg és adta ki, a szlovákiai magyarok embertelen helyzetére hívta fel a figyelmet, és konkrét megoldási javaslatokkal állt elő a magyar kormány és egyházi vezetők irányában, Észak Szava és Gyepű Hangja címmel kiadványt adott ki, és dokumentálta a magyar kisebbség elszenvedett sérelmeit.

A szlovákiai magyarság történelmi tudatában nagyon halvány foltokban van jelen a szervezet tevékenysége, elsősorban - részben megalapozatlanul - a Mindszenty József esztergomi érsek, hercegprímás ellen lefolytatott koncepciós per kapcsán. És ahogy utaltunk rá, ez a magyar historiográfiában is csak mutatóban ismert a téma. Tóth Lászlónak a már említett két dokumentumgyűjteményén túl Szarka László11 és - Arany A. László jubileuma kapcsán -10 Tóth László: Hontalanok, i. m. 548.

11 Szarka László: Kisebbségi önvédelem Csehszlovákiában. A Magyar Demokratikus Népi Szövetség 1945-1949. In: Ablonczy Balázs-ifj. Bertényi Iván-Hatos Pál-Kiss Réka (szerk.): Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kása László születésnapjára. Budapest, BIP, 2002,538-548.; újraközölve: Tóth Károly-Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére. Somorja-Samorín, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2007, 505-514.

10