Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
így a magyar katolikusok a protestáns templomot látogatják; végül pedig, hogy a csehszlovák püspökök nyilvánosan nem ítélték el a deportálásokat.313 A memorandumot Arany az 1947 decemberében Komáromban megszervezett találkozón fogadtatta el a népi szövetség vezetőivel. A találkozót követően Mészáros bemutatta azt Wagnernak, majd átadott belőle egy másolatot Pethőnek, hogy juttassa el Mindszenty bíborosnak.314 A népi szövetség számára 1945-1946-ban az első számú stratégiai partner a magyar külügyminisztérium volt. Paksyék Gyöngyösi Jánosban vélték látni a garanciát arra, hogy az általuk megfogalmazott elképzelések és javaslatok alapján a szlovákiai magyar kisebbség helyzetében változás áll majd be. Paksy Lászlónak a budapesti külügyminisztériummal fenntartott közvetlen kapcsolatára már utaltunk. A rendelkezésünkre álló források alapján úgy tűnik, mintha 1946 második felétől a gömöri csoport önálló kitörési helyzeteket keresett volna a magyar kormány irányába. Meggyőződésünk, hogy erre Aranyék jóváhagyásával és tudtával került sor. Varróék jóval rugalmasabban mozogtak Budapesten, mint Aranyék, és könnyebben jutottak át a zöldhatáron. A népi szövetség 1946. augusztus eleje és október 27-e között ismereteink szerint több mint egy tucat beadványt fogalmazott meg a magyar kormány, a politikai pártok és a történelmi egyházak felé. Az eddig ismert memorandumok, beadványok négy általánosan ismert kérdéskört érintettek: a párizsi békekonferencia felé megfogalmazott elvárásokat és azok értékelését; a felvidéki magyar kulturális javak megmentését, átmentését; a felvidéki egyetemisták problémáját; a lakosságcsere végrehajtását és következményeit, és ehhez kapcsolódtak azok a javaslatok, amelyek a magyarországi földreform végrehajtására vonatkoztak. A párizsi békekonferencia megnyitása után a népi szövetség 1946. augusztus 3-i csoportvezetői összejövetelén fogalmazták meg állásfoglalásukat és elvárásukat a magyar kisebbség helyzetének rendezéséről, Gyöngyösi János külügyminiszternek címezve. A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség békememoranduma című dokumentum, amelyet a szövetség királyhelmeci, kassai, rozsnyói, pelsőci, tornaijai, rimaszombati, losonci, lévai, ipolysági, komáromi, érsekújvári és dunaszerdahelyi vezetői láttak el kézjegyükkel, a szer313 A ÚPN, V-1004/9 Mesároš Július; KV ŠtB Bratislava, s. n. Mészáros Gyula 1949. március 4-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. A közölt memorandum tartalmát Mészáros vallomása alapján ismerjük. 314 A ŰPN, V-1004/9 Mesároš Július; KV ŠtB Bratislava, s. n. Mészáros Gyula 1949. március 7-i vallomásáról készült jegyzőkönyv alapján. 106
