Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Mrva Marianna-Szilvássy Tímea- az önkormányzati hivatal belső kommunikációjának nyelve,- tájékoztató információk nyelvezete,- a vonatkozó törvények gyakorlatban való alkalmazása,- az illetékesek véleménye a problémáról.

Az adott dimenziók mindegyikét meg kell vizsgálni ahhoz, hogy átfogóan tudjuk feltárni a valós helyzetet. Előtte viszont hasznos lehet közelebbről megismerkedni Szlovákia magyarlakta településeinek néhány általános jellemzőjével.

A 10%-os nemzetiségi határ kritériumának 530 település felelt meg, az adatelemzés során pedig 535 település kitöltött kérdőívével dolgoztunk. Az 535 település 19 járás közt egyenlőtlenül oszlik meg. Míg az Aranyosmaróti járásban csak egyetlen, a kutatás kritériumainak megfelelő község található, a Rimaszombati járásban 72, amely ezzel a magyar települések tekintetében a legnépesebb járás. A sorban következő a Dunaszerdahelyi és Lévai járás, amelyekben 67, illetve 56 magyar község található.

1. grafikon. A kutatásban részt vevő települések járások szerinti megoszlása

A 19 járási székhely közül a magyarok aránya tízben - Szencen, Dunaszerdalyen, Galántán, Vágsellyén, Komáromban, Érsekújvárban, Léván, Losoncon, Rimaszombatban és Rozsnyón - haladja meg a 10%-os határt. Hivatalos érintkezésben közülük hétben biztosítandó a magyar nyelvhasználat, Vágsellyén, Léván és Losoncon ugyanis a magyarok aránya nem lépi át a 20%-os törvényi küszöböt.

96