Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Lampl Zsuzsanna A következő kérdés tehát az, hogy akarnak-e a magyarok szlovákul, valamint a magyarul tudó szlovákok magyarul beszélni. Ezt a problémát azonban más szemszögből is megközelíthetjük: szükséges-e Dél-Szlovákiában szlovákul vagy magyarul beszélni? A 2007-es kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezett magyarok többségének a mindennapi életben szüksége van a szlovák nyelvre. A szlovákok viszont a szlovák nyelvvel tökéletesen boldogulnak, vagyis nincs szükségük arra, hogy magyarul beszéljenek. A magyar/szlovák nyelv szükségességét jelen kutatásunkban is vizsgáltuk. Az eredményeket a 11. ábra szemlélteti. 11. ábra. A nyelvhasználat szükségességéről alkotott igenlő vélemények11 0 10 20 30 40 50 60 70 80 Jól boldogul, aki csak magyarul tud Jól boldogul, aki csak szlovákul tud Mindenkinek jól kell tudni szlovákul Mindenkinek jói kell tudni magyarul A11. ábra szerint a megkérdezettek többsége nemzetiségtől függetlenül úgy látja, hogy lakóhelye környékén - tehát ott, ahol a szlovákok többsége is tud magyarul - jól boldogul, aki csak szlovákul tud. Ugyancsak többségük, s ugyancsak nemzetiségtől függetlenül megegyezik abban, hogy mindenkinek jól kell tudnia szlovákul. Még másképp 11. Ezúttal feloldom az írás bevezetőjében említett lábjegyzetet, mely szerint csak a magyar nemzetiségűekkel foglalkozom. Ezeknél a kérdéseknél ugyanis kimondottan kívánkozik a magyar és szlovák nemzetiségűek véleményeinek összehasonlítása, s mivel egyszerű gyakorisági eloszlásokról van szó, módszertanilag megengedhető a kis szlovák mintasokaság elemzése - persze szem előtt kell tartani, hogy csak 40 ember véleményéről van szó, amely semmit sem kell, hogy reprezentáljon. Ugyanakkor ezeknek a szlovákoknak a véleményei megerősítik a 2007-es kutatás során szlovák reprezentatív mintán tapasztaltakat. 90
